Az Európai Bizottság úgy döntött, az eddigi "tűzoltás" helyett a borpiac közös szervezésének gyökeres megváltoztatására van szükség annak érdekében, hogy javuljon az európai bortermelők versenyképessége, és megszilárduljon az uniós borok hírneve.
Rossz rendszerMára kiderült: Európa túl sok bort termel, és túl sokat költ arra, hogy megszabaduljon a feleslegtől. Ráadásul az ágazatot behatároló szabályok bonyolultak, támogatás helyett hátrányt jelentenek az európai termelőknek, és a fogyasztók döntését sem segítik.
Az Európai Unióban több mint másfélmillió bortermelő gazdaság található. Ez 3,4 millió hektárra - az EU mezőgazdasági földterületeinek 2 százalékára - terjed ki, és 2004-ben ez az ágazat adta az uniós mezőgazdasági termelés 5,4 százalékát. A nagy bortermelő országok esetében ennél magasabb az arány: Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Portugáliában, Luxemburgban és Szlovéniában átlagosan több mint 10 százalékkal részesedik az ágazat.
A borfogyasztás viszont évről évre csökken az unió tagállamaiban. Ráadásul, miközben a behozatal évi 10 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben, lassult az export bővülésének üteme. Az Európai Bizottság júniusban közzétett jelentéséből kiderül: ha a tendencia folytatódik, a túltermelés mértéke 2010 környékére elérheti az éves termelés 15 százalékát.
A veszély már ma is valós: az unióban évente körülbelül 20 millió hektoliter nedű megsemmisítésére kerül sor, elsősorban az egyszerűbb asztali borok kategóriájában. És bár a jó bor elvileg nagyobb profittal kecsegtet, mint az agrárszektor egyéb ágai, a lanyhuló kereslet hatására például Franciaországban két év alatt a felére csökkent az asztali borok ára. A trend Magyarországon is érezteti hatását: a múlt év során a magyar hatóságok kérésére az Európai Unió körülbelül 100 ezer hektoliter bor krízislepárlását tette lehetővé.
A nehézségek nem új keletűek, eddig azonban "kiigazításokkal" próbálták fenntartani az ágazat működőképességét. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos azonban azt hangsúlyozza, hogy az egymásra halmozott, az összhangot sokszor nélkülöző intézkedések következtében mára szinte rendszeressé váltak a krízislepárlások, az érvényben lévő kivágási politika bátortalan, túlzott módon megnövekedett a borok alkoholtartalma, zavarossá váltak a címkézési szabályok, és a bortermelők életét a borászati eljárásra vonatkozó merev előírások nehezítik.
Kétlépcsős javaslatA jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé sem az elvesztett piacok visszaszerzését, sem újabbak meghódítását. A modernizáció irányvonalának meghatározásához a bizottság készíttetett egy hatástanulmányt, amelyben négy lehetséges forgatókönyvet vizsgált: működési zavarok kiküszöbölése érdekében felmerült a status quo fenntartásának lehetősége, a borpiac közös szervezésének integrálása a megújított közös agrárpolitikába, a piac teljes deregulációja és egy, a jelenlegi rendszert alapjaiban megváltoztató reform kidolgozása. Végül a bizottság ez utóbbi lehetőséget találta egyedül célravezetőnek.
A bortermelő országok legtöbbje - így Magyarország - számára a bor több mint üzleti vagy gazdasági kérdés: a nemzeti kultúra része. És bár az európai piacokon a tagállamok bortermelői egymás versenytársai - mondta György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője egy a témában tartott sajtótájékoztatón -, a globális borpiacokon a közös európai érdekeket nem szabad szem elől téveszteni. A kontinensen belüli verseny élénkítheti az európai borok helyzetét a globális piacokon, tehát ebben az esetben - akár az egyes országok érdekeit háttérbe szorítva - az európai bortermelés problémáit sürgősen orvosolni kell.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szakértői most egy olyan rendszer mellett érvelnek, amely biztosíthatná a fenntartható fejlődést és azt, hogy a bortermelés profittermelő üzletág legyen. Az Európai Bizottság a 2006. június 22-én a Tanács és az Európai Parlament számára benyújtott tájékoztatójában leírtak szerint az ágazat akkor lehet sikeres, ha gazdasági szempontból életképes, megfelelő a bor társadalmi elfogadottsága, és az előállítása nem terheli a környezetet.
A másfél éves konzultációt követően megszületett reformtervezet egy kétlépcsős modellt vázol fel: először a bortermelő gazdaságok számának csökkentésére kerülne sor, és ezt követné a versenyképesség helyreállítása.
Teljes cikk a Piac és Profit augusztusi számában.
