Róma városa ad otthont az Európai Unió talán legfontosabb dokumentuma aláírásának, október 29-én ugyanis vélhetően mind a 25 tagállam aláírja az alkotmányszerződést. Ezzel azonban még nem kerül pont az i-re, hiszen a ratifikáció hosszadalmas folyamat. Brüsszelben abban bíznak, hogy 2006 novemberében valamennyi országban megszületik a döntés. Két év múlva, november 1-én akkor lép hatályba az alkotmányszerződés, ha minden tagállam letétbe helyezte azt, vagyis parlamenti, vagy népszavazásos igent mondott a most Rómában aláírásra kerülő egyezségre. Az is lehetséges ma már, hogy amennyiben az országok négyötöde ratifikálja az alkotmányt, a folyamat nem áll le, mert az egyötöd ügyével az Európai Tanács hivatalból foglalkozik, megkeresve a megoldást.
Az a puszta tény, hogy az olasz fővárosban sor kerül az alkotmányszerződés aláírására, számos új feladatot is hoz a 25 tagállamnak. Talán a legérdekesebb tennivaló az lesz, hogy kialakítják a jelenlegit felváltó rotációs rendszert. Mint ismeretes, egyelőre félévenként cserélődnek az elnökséggel felruházott országok. A jövőben vélhetően merőben más szisztémával számolhat az Európai Unió, mivel áttér a csoportos elnökség intézményére. Ez azt jelenti, hogy három ország és 18 hónapig látja el együttesen az elnökséggel járó teendőket. Azt már eldöntötték alkotmányszerződést papírra vetők, hogy ha Rómában megtörténik az aláírás, fél év áll rendelkezésre, hogy az új rotációs rendszer működési részleteit kidolgozzák. Ez azért nem ígérkezik túl könnyű előkészületnek, hiszen a tagállamok diverzifikálásának módja megannyi érdeket sérthet. Az bizonyos, hogy a jelenlegi rotációs rendszert 2006-ig mindenképpen működtetik, azaz marad elegendő idő a csoportos elnökség módszertanának kidolgozásához.
Az állam- és kormányfők elé kerülő alkotmányszerződés négy részből áll. Az első részben az uniót meghatározó rendelkezések, célkitűzések, hatáskörök állnak, itt ismerhetők meg a döntéshozatali eljárások és intézmények. Az Alapjogi Charta - Nizzában, 2000 decemberében hirdették ki - az alkotmányszerződés második része. A harmadikban az uniós politikákat és tevékenységeket tárgyalják, átvéve a jelenleg érvényben levő szerződések számos rendelkezését. A negyedik rész tartalmazza a záró rendelkezéseket, köztük az alkotmány átdolgozásának eljárásait és az alkotmány módosítását.
