Vaclav Klaus, a Cseh Köztársaság elnöke Budapesten tárgyalva egyebek között arról is eszmét cserélt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, hogy a két ország közösen léphetne fel harmadik piacokon, így Irak újjáépítésében is.

Csehország – hazánkkal együtt – válik az Európai Unió tagjává jövő májusban, s mivel sok tekintetben hasonló a két ország gazdasági fejlettsége, ésszerűnek tűnik összehangolni a gazdaságpolitikai lépéseket. A köztársasági elnök magyarországi látogatása jó okot szolgáltat arra, hogy szemügyre vegyük a cseh gazdaság helyzetét, állapotát. A Külügyminisztérium elemzéséből kitűnik, hogy Prága az elmúlt időszakban megteremtették az alapját a gazdasági növekedés beindításának, emellett gyakorlatilag megszüntették az inflációt és stabilnak, európai összehasonlításban közepesen magasnak tekinthető a munkanélküliség. Ezzel együtt a kormány fő prioritása jelenleg az államháztartási reform végrehajtása. Ezen túl Prága prioritást ad a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításának, a piaci mechanizmusok érvényesítésének, a munkanélküliség csökkentésének, valamint az EU teljes jogú tagságra való felkészülésnek.

A múlt évben a GDP 2 százalékkal növekedett Csehországban, s az infláció 1,8 százalékkal emelkedett. Az idei első félévében a GDP növekedése minimális mértékben fokozódott, s éves szinten is csak 2,2-2,4 százalékos bővülés várható. Az infláció 2003 I. félévében a minimálisra csökkent, az árszint csak 0.1 százalékkal haladta meg az előző évi értéket, s éves szinten minimális, 0,1-0,3 százalékos árdrágulást prognosztizálnak. Tavaly a külkereskedelem áruforgalmi egyenleg hiánya 2,4 milliárd eurót tett ki. Az export 9,4 százalékkal, az import 5,6 százalékkal bővült. Az import közel 43,1 milliárd eurót ért el, az export értéke 40,7 milliárd eurót tett ki. Németország és Szlovákia mellett Olaszország lépett elő a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerré.

A fő egyensúlytalansági problémát a költségvetési hiány jelenti annak ellenére, hogy a fizetési mérleg hiányának finanszírozásában meghatározó külföldi közvetlen befektetések az elmúlt évben jól alakultak. A költségvetési hiány 2003. június végén a GDP 4,6 százalékának felelt meg. Az év végén a hiány várhatóan a GDP 5 százaléka körül alakul. Sikeresnek mutatkozott a csehországi befektetés-ösztönzési rendszer, melynek köszönhetően a térségben Lengyelország után Csehország vonzotta eddig a legtöbb külföldi közvetlen befektetést.

Az új kormány megalakulása nem járt markáns gazdaságpolitikai váltással, de bizonyos fokú stílusváltást jelentett, hogy mindegyik gazdasági tárca élére új miniszter került. Az új kormány gazdaságpolitikája többek között az expanzív költségvetési politika folytatásával kívánt lendületet adni a cseh gazdaságnak, aminek eredményei még nem igen érzékelhetők. A bevételek és kiadások rendszerét átszabni hivatott, az államháztartás reformot tartalmazó törvénycsomagot 2003 közepén nyújtotta be a kormány a parlamentnek. Ezt alapvetően az indokolja, hogy az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 8 százalékát, s a reform hiányában ez feltehetően tovább növekedne. A cseh szerkezeti átalakítás kritikus pontja a kohászat. A cseh kormányzat ragaszkodik a magas állami támogatáshoz, és külföldi befektető bevonásában reménykedik.

A magyar-cseh kereskedelem nagyságrendje alapján Csehország a 14. helyet foglalja el kereskedelmi partnereink rangsorában. Az idén az év első hat hónapjában a magyar szállítások 368,1 millió euró értéke mellett 476,6 millió euró értéket képviselt a cseh export. Az első félévében a járművek és részegységeik szállítása növekedett a legdinamikusabban mindkét irányban. A magyar cégek közvetlen csehországi tőkekihelyezése közül kiemelkedik három cég - a BorsodChem, a Danubius és a Synergon - mintegy 50 millió eurós tőkebefektetése. A további befektetéseket illetően a MOL az Unipetrol privatizálásában, a TriGránit Rt. pedig a prágai pályaudvar környéki, a budapesti WestEnd típusú bevásárló központ beruházásban, illetve a reptéri gyorsvasút építésében lehet érdekelt.