Pozitív Pszichológia: Hogyan hozzuk ki magunkból a maximumot

A Pozitív Pszichológia képviselői Martin Seligman kezdeményezésére figyelmüket a betegségek, a beteg psziché gyógyítása helyett arra irányítják, hogy megértsék, mitől vagyunk egészségesek, milyen környezeti és belső feltételek megteremtése, megőrzése mellett kerülhetjük el a pesszimizmust, depressziót, motivációnk elvesztését és végül a betegségeket.

Bár a Pozitív Pszichológia mozgalom csak egy évtizede indult, a témakörébe tartozó kutatások mintegy négy évtizedes múltra tekintenek vissza. A Pozitív Pszichológia területén több, ma már világszerte ismert és alkalmazott elmélet és gyakorlati alkalmazás született.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati alkalmazásokat:

FLOW, Tanult tehetetlenség, Broaden&Build elmélet, Erények és erősségek katalógusa, Appreciative Inquiry.

Elsőként kell említenünk hazai vonatkozásai miatt Csíkszentmihályi Mihály Flow elméletét, amely gyakorlati útmutatást nyújt a vezetőknek arra, hogy milyen feladatokat delegáljanak munkatársaiknak és milyen körülményeket teremtsenek a feladat megoldásához, ha azt szeretnék, hogy a dolgozók munkahelyeiken is Flow élményben részesüljenek. A Flow élmény jelenléte biztos védelem az elfásulás és kiégés ellen, és bár igazi erőfeszítést kíván, egyúttal lelkesíti és alkotó, teremtő jelenlétet biztosít a munkatársak számára.

Második nagyon fontos témaköre a „Tanult tehetetlenség" elmélete (Martin Seligman), amelyből széleskörű depresszió kutatás indult, és gyakorlati eszközöket kínál ahhoz, hogy szó szerint megtanulhassunk optimistán élni. A pszichológia kutatásokkal karöltve az orvostudomány, pontosabban az idegélettan és az immunológia is számtalan bizonyítékkal szolgált, hogy teljesítőképességünk szoros összefüggésben van optimizmusunk szintjével. Optimista gondolatokkal feltöltve jobban tudunk koncentrálni, tanulni, magasabb energiaszinten vagyunk és rugalmasabban oldjuk meg a felmerülő kihívásokat.

Értékes felfedezéseket tettek az érzelmi élet területén is. Barbara Fredrickson meghatározott kilenc alapvető pozitív érzelmet, amelyek jelenléte feltétlenül szükséges ahhoz, hogy kooperatívak, empatikusak, kreatívak, teherbíróak és kitartóak legyünk. Fredrickson kísérletek sorozatában bizonyította, hogy a tisztelet, hála, remény, öröm, jókedv, büszkeség érzései nélkül idegrendszerünk nem képes az általa „broaden&build" azaz „kinyit&teremt" üzemmódban működni. Ez azt jelenti, hogy mindazok a viselkedésminták, amelyek az igazi piacorientált működéshez elengedhetetlenek, a fenti pozitív érzések elegendő mennyiségű jelenlétéhez vannak kötve.

A kutatók egy másik csoportja a személyes erősségek és erények katalogizálásával foglalkozik. A Pozitív Pszichológia bizonyította, hogy minden ember az erősségek egyedi, rá jellemző mintázatával rendelkezik, és a legjobb teljesítményt akkor tudja nyújtani, ha munkakörében lehetősége van arra, hogy ezeket az erősségeket alkalmazza és fejlessze. Az általuk készített katalógussal támogatást nyújtanak ahhoz, hogy mindenki megismerje saját erősségeit, és megtalálja azokat a helyzeteket, amelyekben ezeket gyakorolhatja.

Végül az Appreciative Inquiry moderációs technikája egy teljesen új és rendkívül hatékony eszközt kínál létszámkorlátozás nélküli csoportoknak arra, hogy erőiket egy közös megoldandó feladatra koncentrálják. A módszer kivétel nélkül bevon minden érintettet az alkotó folyamatba és azonnali cselekvések meghatározásához vezet.

A Pozitív pszichológia eszmerendszere robbanásszerűen terjed a világban. Itt az ideje, hogy hazánk is közelebbről megismerkedjen alapgondolataival, eszköztárával és azokkal a kutatókkal és a gyakorlati szakemberekkel, akik élen járnak a Pozitív pszichológia hazai elterjesztésében.

Igazi változás, tartós eredmények

Peter Drucker gondolatával kezdődött 2009 novemberében Katmanduban az Appreciative Inquiry Világkongresszus: „Ma a jó vezetők legfontosabb feladata, hogy úgy hangolják össze és úgy fókuszálják a munkatársak meglévő képességeit, hogy az lényegtelenné tegye a szervezet gyengeségeit.” A világban viharos sebességgel terjedő Pozitív Pszichológiai mozgalom egyik alkalmazását jelentő Appreciative Inquiry (AI - Megbecsülő Megértés) módszer a fejéről a talpára állítja a változási folyamatok menedzselésére és a konfliktus helyzetek megoldására alkalmazott eddigi módszereinket. A technika lényege, hogy a „hiány”gondolkodásról a „lehetőség” vezérelt gondolkodásra helyezi a hangsúlyt.

Valamikor a múltban Taylor úgy tekintett a szervezetekre, mint gépekre, amelyeket, ha bármi zavar támad, meg kell javítani. Ehhez szakértőket hívtak, akik diagnosztizálták a hibát és megmondták, hogy mit kell tenni a bajok kiküszöbölésére. Az idő múlásával bebizonyosodott, hogy a milliókért megrendelt változást jelentő tanulmányok a fiókokban porosodtak, és szinte soha semmi nem valósult meg belőlük, mert az emberek nem érezték magukénak.

Tanulva a történtekből, ma már úgy gondolkodunk, hogy a szervezetekben észlelt zavarok a „mi problémáink”, amelyeket magunknak kell megoldani. Ezért szakértőket hívunk, és az ő segítségükkel feltárjuk a probléma gyökerét, és intézkedési terveket készítünk azok megoldására. Ebben a nézetrendszerben a külső szakértő már nem mondja meg, hogy mi a teendő, mindössze abban segít, hogy közös erőfeszítések és elemzések révén azonosítsuk a gyenge pontokat, és meghatározzuk a szükséges lépéseket. (Lewin)

A Pozitív Pszichológia legújabb felismerései bebizonyították, hogy a bajok, gyengeségek listázása nem hozhatja meg a kívánt eredményt, hiszen ki jönne lázba attól, hogy szembesül az elkövetett hibákkal, vagy elmaradt eredményekkel. A XXI. század piacán pedig csak azok a cégek maradnak vezető helyzetben, amelyek képesek kihozni munkatársaikból a legtöbbet, akik képesek „lázba hozni” bevonni, motiválni, energizálni és felhatalmazni munkatársaikat olyan módon, hogy pozitívan éljék meg a változásokat és innovatívan és felelősségteljesen járuljanak hozzá a stratégia megvalósításához a maguk szintjén. Ezek a tények a leadership fogalmának újragondolását jelentik és egy teljesen más gondolkodási keretbe helyezik a munkahelyi vezetők feladatait.

A mai leadernek az a dolga, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben feltöltődünk bizalommal és hittel, felismerjük azt, hogy miben vagyunk a legjobbak, és képesek vagyunk olyan terveket készíteni, amelyekben a meglévő erősségeinkre tudunk támaszkodni.

Az Appreciative Inquiry / AI módszerével megteremthetjük azt a pozitív energiával telített légkört, amelyben minden munkatárs fontosnak érzi magát, együtt lélegzik a szervezet egészével, és legjobb tudását beadva dolgozik a közös sikerért.