Robert Stöllinger, a cég ügyvezető igazgatója szerint az uniós csatlakozás után nagyobb bizalommal tekintenek Magyarországra a külföldi beruházók. "Egy évvel ezelőtt azt jósoltuk, hogy az uniós csatlakozással újabb külföldi befektetési hullám indulhat el. Pénzügyi tanácsadással foglalkozó csoportunk megbízásait értékelve most elmondhatjuk, hogy valóban nőtt az érdeklődés - mondta Stöllinger.

A részleg egyik legjelentősebb munkája a közelmúltban az E.ON Ruhrgas AG pénzügyi tanácsadói megbízása volt a Mol gázüzletág tárolási és kereskedelmi része többségének megvétele ügyében. Az ügyvezető igazgató elmondása szerint a KPMG-nél jelentkező, befektetni kívánó új ügyfelek jelentős hányada az elmúlt évben Ausztriából érkezett. Jellemző az is, hogy a privatizációs ügyletek és a zöldmezős beruházások mellett a befektetők mindinkább érdeklődnek a megerősödött és versenyképes magyarországi cégek felvásárlása iránt, ami a piac konszolidációját erősíti több iparágban is.

A KPMG tapasztalatai szerint a hazai társaságok összességében nagyobb zökkenők nélkül, sikeresen álltak át az uniós adószabályok alkalmazására. A legtöbb gondot az áfa- és vámügyletek jelentették, főként a külkereskedelemmel foglalkozó cégek számára. Az ügyfelek visszajelzése alapján az uniós adminisztrációban még nem tökéletes az adatok rögzítése és egyeztetése, részben ennek is tulajdonítható, hogy az APEH kiterjedt és szigorú vizsgálatot kezdett a külkereskedelemben érintett cégeknél.

Az uniós adóversennyel kapcsolatban Stöllinger elmondta, nem valószínű egy egységes társaságiadó-kulcs bevezetése, az inkább elképzelhető, hogy a tagállamok az adóalap egységesítésére törekednek majd. A régió országait tekintve elmondható, hogy már nem Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, és emellett a helyi iparűzési adó, a magas áfakulcs és a jelentős tb- és járulékterhek sem javítják az ország versenyképességét.

A KPMG uniós és kormányzati ügyekkel foglalkozó csoportjának tapasztalatai alapján Stöllinger kiemelte, hogy az uniós támogatások elnyerésére - a korábbi pesszimizmus ellenére - mára már kellő számú pályázat készült el. Gyakori azonban, hogy formai hiányosságok miatt elbuknak a pályázatok, ezért kérdés, hogy az esetleges jó ötletekkel mi lesz. Szerinte a jövőben sem a hazai projekttervek hiánya okozhat gondot az uniós keretek kimerítésére, hanem inkább a kötelező hazai társfinanszírozás biztosítása - 2007-től az uniós támogatások jelentős növekedése miatt ugyanis a társfinanszírozást is emelni kell, és kérdéses, mennyire feszíthető a költségvetés a deficit növelése nélkül, amit az eurókonvergencia-törekvések sem tesznek lehetővé.

Stöllinger szerint talán ennél is nagyobb feladat, hogy a fejlesztési pénzeket valóban hasznosan és hatékonyan használjuk fel a jövőben, ehhez viszont konzisztens stratégiai tervekre lenne szükség országos, ágazati és területi szinteken egyaránt.

Lendületet adhat a stratégiai tervek elkészítéséhez, hogy a MEH megbízásából a KPMG szakcsoportja a közelmúltban kidolgozta a stratégia tervezés módszertani alapját.  

Az uniós tagság az informatikai fejlesztéseknek is elősegítheti. Jó példa erre a májusban indult, "az e-commerce mint a kkv-fejlesztés eszköze" elnevezésű, a magyar kormány és az Európai Unió közös finanszírozású programja, amelynek célja, hogy tanácsadási projekteken keresztül segítse a kis- és középvállalkozásokat az elektronikus kereskedelem eszközeinek mind szélesebb körű használatában. A program végrehajtását irányító konzorciumot a KPMG vezeti.

Az új adótörvény-változásokról

Az adóváltozásokat értékelve László Csaba adópartner, azt emelte ki, hogy az új jogszabályok összességében egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. A magánszemélyek esetében a kétkulcsos szja-tábla bevezetése a legjelentősebb változás, kedvező hatását ugyanakkor mérsékli több kedvezmény megvonása.

A volt pénzügyminiszter szerint a társaságok számára továbbra is a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher - bár ennek mértéke csak 2%, de az adó alapja a korrigált nettó árbevétel, így az adó, szektortól függően, átlagosan a vállalati nyereség 20 %-át viszi el, és csak kis előrelépés, hogy jövőre a társasági adó alapjából a fizetett helyi adó 25%-a helyett immár annak 50 %-a vonható le. A hosszú távú, megnyugtató rendezéshez szerinte átfogó helyiadó-reformra lenne szükség.

Az új "bankadóval" kapcsolatban László Csaba elmondta, a nemzetközi méretű pénzintézeti csoportok megtehetik, hogy az Európai Unión belül átcsoportosítsák egyes üzleti tevékenységeiket - példaként említette, hogy számos multinacionális cég Magyarországra összpontosította kutatás-fejlesztési központját, illetve teljes könyvelését, ügyfélszolgálatát és call-centerét, ami az uniós szabályok közepette ez nem jelent nehézséget a bankoknak sem. Arra is mód van, hogy egy-egy meghatározott tevékenységet - a "pénzintézeti adó" alá nem eső - önálló szervezetbe vigyenek át, kiszervezzenek. Arra viszont kevés esélyt látott László Csaba, hogy pénzintézeti konglomerátumok meglévő csoporttagjaik között ide-oda rakosgassák a nyereséget. "Az APEH is ma már egyre szigorúbban ellenőrzi, hogy a kapcsolt vállalkozások között az üzletek valós piaci áron köttetnek-e" - tette hozzá László Csaba.

A további fontos változásokat értékelve Nink Gabriella adópartner elmondta, hogy bár az áfakulcsok nem változtak, mértékük továbbra is magas, az áfa általános kulcsa Magyarországon a legmagasabb a régióban, ami rontja versenyhelyzetünket. Szerinte ugyanakkor jó hír, hogy az uniós szabályokhoz igazodva az új adótörvény számos helyen pontosítja az áfa- és a vámszabályokat.

Jó tudni, hogy - szintén az uniós jogharmonizáció következtében - fontos változások lépnek életbe a számlázási szabályokban, a vevői készletek és az előleg kezelésében, valamint az ügynöki szolgáltatások adózásában.

Kedvező adótervezési lehetőséget kínál a pénzügyi szolgáltatók számára az anyacég és a fióktelepek közötti tranzakciók adómentességének és a csoportos adóalanyiság előnyeinek kombinálása. Nink Gabriella jó döntésnek tartja, hogy az új adótörvény, 2004 májusáig visszamenő hatállyal eltörölte azt a tiltást, amely nem engedte az előzetesen felszámított áfa levonását, például kis értékű ajándék vagy közcélú adomány esetében.

Egyszerűsödik valamelyest a természetbeni juttatások adózása, ami az idén igen sok adminisztratív nehézséget okozott a cégeknek. Januártól nem minősül természetbeni juttatásnak a mobiltelefonok használata, ugyanakkor nem vonható le a vezetékes és mobiltelefon-költségek áfájának fele, kivéve, ha legalább 50%-át továbbértékesítési céllal vagy közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzák.

Főként a nagyobb társaságok és beruházók számára rossz hír, hogy jövő júliustól megszűnik az úgynevezett gyakorított áfabevallási lehetőség, amely most lehetővé teszi, hogy akár kéthetente bevallást tegyenek, és ezáltal korábban jussanak hozzá a visszaigényelt adóhoz. A finanszírozási teher miatt számos cégnek felül kell vizsgálnia üzleti és cash-flow tervét.