Nem tartják tiszteletben a fogyasztói jogainkat, de nem tesszük szóvá!

A megkérdezettek 41%-a érzete úgy, hogy a kereskedők gyakran nem tartják tiszteletben a jogaikat, ennek ellenére ezt mégsem teszik szóvá. Csupán 32%-uk érvényesíti gyakran a jogait, 20%-uk nem találkozott egyáltalán ilyen jellegű problémával, illetve 5%-uk nem tulajdonít ennek fontosságot.

Meggondoltam magam vásárlás után, visszavihetem a terméket indoklás nélkül?

Kevesen tudják, de indoklás nélkül csak a távollévők között kötött szerződés (pl. internetes vásárlás) vagy üzleten kívül kötött szerződés (pl. házaló kereskedő, utazással egybekötött termékbemutató) esetén vihetjük vissza a terméket, és kérhetjük vissza a vételárat.

Bolti vásárlás esetén, ha a termék hibás, a kereskedő köteles megjavíttatni vagy kicserélni a terméket, ha ezeket nem tudja teljesíteni, a vásárlónak jogában áll elállni a szerződéstől, azaz visszakapni a vételárat. A válaszadók 79%-a gondolta úgy, hogy joga van elállni a szerződéstől amennyiben boltban vásárolt, 77%-uk szavazott az internetes vásárlásra, 24%-uk a piacon történt vásárlásra és csak 19%-uk voksolt helyesen a házaló ügynöktől való vásárlásra.

Tengerpartra néző szobát rendeltünk, mégis egy szürke falra néz az ablakunk?

A válaszadók 88%-a helyesen döntene ez esetben, azaz felvenné a kapcsolatot az utazási iroda helyi képviselőjével, és őt kérné meg, hogy orvosolja a problémát. Az utazási iroda ugyanis köteles rendelkezésünkre bocsátani egy olyan telefonszámot, amellyel külföldön is el tudjuk érni egyik képviselőjüket. Vitás esetekben mindig jegyzőkönyvet kell készíteni, ez később hasznos lehet. A válaszadók 2%-a fogadná el a magyarázatot, mely szerint nincs más szoba és csak 8%-uk követelne anyagi kompenzálást.

Hibás a mikró, amit vásároltunk? Muszáj nekünk szervizbe cipelni?

A válaszadók 46%-a helyesen válaszolt, azt az opciót választva, hogy a helyszínen akarja megoldani a problémát. Az eladó köteles kijavíttatni vagy kicserélni a hibás terméket. Az, hogy a fogyasztó a szervizbe viszi-e a terméket, az ő döntése, a kereskedő nem kötelezheti rá. A válaszadók 37%-a ilyen esetben kérne egy másik sütőt, 9%-uk visszakövetelné a pénzt és csak 6%-uk vinné a terméket szervizbe.

Milyen információt kell tartalmaznia egy élelmiszer címkének?

A válaszadók döntő többsége tudta a helyes választ: 95%-uk szerint a csomagoláson fel kell tüntetni a termék összetételét. 91%-uk szerint az előállító vagy forgalmazó nevét és címét kell feltüntetni, 96%-uk gondolta úgy, hogy a termék szavatosságát kell feltüntetni. Az EU-s szabályok szerint a fentiekben felsorolt adatoknak mind szerepelniük kell a címkén, továbbá Magyarországon minden terméken kötelező magyar nyelven is feltüntetni az összetevőket. Ezt csak a válaszadók 7%-a nem tudta.

A több mint 4000 fő bevonásával történt online felmérés ahhoz a fogyasztóvédelmi kampányhoz kapcsolódik, melyet Meglena Kuneva az Európai Unió fogyasztóvédelmi biztosa indított Magyarországon 2007. október 11-én. A kampány célja a magyar állampolgárok tájékoztatatása az itthon és más uniós tagállamokban megillető fogyasztói jogaikról. A kampány 2007 októberében kezdődött és 2008 júniusáig tart, különböző témákat ölel fel, mint pl. roaming díjak, tisztességtelen szerződések, veszélyes termékek, élelmiszerek címkézése, online vásárlás.