A három történet időrendje nagyon eltérő. Mintha 10 évenként egyszer történne valami ilyesmi. Az egyik következményeit ma éljük, a másikét 32 éve. A legutóbbi titok május végén keletkezett. Az önmagát több mint 10 éve az adócsökkentés kormányának nevező kabinet gigantikus adóemelést jelentett be. Pár hónappal azután, hogy többi között az adócsökkentés folytatásának ideájával még választást nyert a Fidesz kétharmados arányban. Az adócunami mértéke még a teljesen függetlennek tekinthető gazdasági szakértőket is sokkolta. Az Erste Bank elemzője egyenesen úgy vélte, hogy az adóemelés kétszerese a szükségesnek.
A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3 százaléka az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna.
És a szükségesnél kétszer nagyobb adóemeléssel egyáltalán nem ért véget a kormány habzsi-dőzsi kampánya, pont akkor, amikor az ukrajnai háború kitörését követően elszabadult infláció miatt az európai kormányok többsége erőteljes adócsökkentésekkel igyekszik segíteni az embereken. Következett a katások többségének kipusztítása, majd a rezsicsökkentés egy részének likvidálása. Ez utóbbi kifejezetten izgalmas, hiszen az év eleji választási kampányban egyrészt külön ígéret volt ennek a vívmánynak a megvédése, másrészt az adóemelések májusi bejelentésekor Orbán Viktor az intézkedés szükségességét épp a rezsi megvédésével indokolta.
