A Magyar Alvás Szövetség szakmai ajánlása a lakossági felkészüléshez
A digitális eszközök automatikusan átállnak, a humán cirkadián rendszer azonban napokig vagy akár hetekig is lemaradásban lehet. A szövetség javasolja: az átállást megelőző 2-3 napban érdemes a lefekvési és ébredési időt 15-20 perccel későbbre csúsztatni, hogy a szervezet ne sokkszerűen élje meg az egyórás ugrást. Az átállás utáni napokon az ébredést követő első órában menjünk természetes fényre, vagy használjunk magas lux-értékű beltéri világítást a belső óra szinkronizálásához. Kerüljük az esti alkoholfogyasztást és a kék fényt kibocsátó eszközöket, mivel a cirkadián labilitás időszakában ezek fokozottan rontják az alvás fragmentációját.
Az őszi óraátállítás cirkadián sokkhatása egy eleve instabil és sérülékeny alapállapotban éri a magyar lakosságot- hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke. - A szervezet és a Szinapszis Egészségkutató ötéves, követéses vizsgálatsorozatának adatai egyértelmű, rendszerszintű alvásminőség-romlást mutatnak Magyarországon. A hazai adatok cáfolják azt a tévhitet, hogy a probléma kizárólag a kevés alvásidőből fakad. A magyar felnőttek hétköznap átlagosan 6,8–7 órát, míg hétvégén 8 órát töltenek alvással. A kritikus tényező a makroszerkezeti alvásminőség összeomlása.
Kulcsstatisztikák a követéses kutatásból: a megkérdezettek 63 százaléka számolt be arról, hogy éjszakánként rendszeresen felébred, és utána hosszú ideig képtelen visszaaludni. Ez az óraátállítás utáni megváltozott fény-sötétség ritmus miatt még kifejezettebbé válik. A felnőtt lakosság 60 százaléka ébred reggelente fáradtabban, mint ahogyan este lefeküdt. (Non-Restorative Sleep). A magyarok 59 százaléka küzd állandó vagy visszatérő napközbeni álmossággal, ami közvetlenül rontja a kognitív teljesítményt és növeli a munkahelyi balesetek kockázatát. A lakosság 30 százaléka kényszerül valamilyen mesterséges elalvást segítő készítmény (altatók, nyugtatók, célzott étrend-kiegészítők) rendszeres használatára, ami jelzi a természetes alvásszabályozás elégtelenségét. A követéses vizsgálat adatai szerint a romló tendencia hátterében a felgyorsult szociális jetlag, a munkahelyi és egzisztenciális stressz (35,6 százalék), a magánéleti feszültségek (35,4 százalék), valamint a lefekvés előtti túlzott képernyőidő (kékfény-expozíció) állnak.
