A közvélemény az őszi, téli időszámításra való áttérést (amikor hajnali 3:00-kor 2:00 órára állítjuk vissza a mutatókat) gyakran pozitívumként éli meg a hosszabb alvásidő miatt. A klinikai adatok azonban árnyaltabb képet mutatnak. Az emberi szervezet központi pacemakere, a hipotalamuszban található szuprachiazmatikus mag (SCN), a belső cirkadián ritmust a környezeti fény-sötétség ciklusokhoz igazítja. Bár az őszi átállás biológiailag könnyebben tolerálható, mint a tavaszi „fázis előrehozatal” (Phase Advance), a mesterséges időszociális ugrás megzavarja a melatonin-szekréciót és a kor
Fotó: MTI/Mónus Márton
A Stanford Sleep Sciences and Medicine legújabb matematikai modellezései rávilágítanak, hogy a szezonális „ide-oda ingázás” krónikus belső deszinkronizációt tart fenn. A University College London (UCL) és a Bristoli Egyetem nagymintás (több mint 680 ezer fős) kohorsz-elemzése ugyan kimutatta, hogy az őszi visszaállítás utáni napokban átmenetileg csökken az akut kardiovaszkuláris események (-2 százalék) és a szorongásos panaszok (-3 százalék) száma az extra alvásidőnek köszönhetően, ez a hatás tiszavirág-életű. Az igazi klinikai kockázatot az átállást követő hetek jelentik. Az óra visszaállításával a szociális aktivitási időszak végére hirtelen bezuhan a sötétség. A kevesebb délutáni természetes fény fokozza a szociális jetlag-et, és felerősíti a szezonális affektív zavar (SAD) tüneteit, mivel a késleltetett reggeli fényhatás miatt a cirkadián ritmus hajlamos elcsúszni.
Miért állt meg az idő az EU-ban?
Bár az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta az óraátállítás 2021-es eltörlését (miután egy uniós konzultáción a lakosság 84 százaléka a gyakorlat megszüntetése mellett voksolt), a folyamat évek óta teljesen megbénult. A javaslat az Európai Unió Tanácsában akadt el. A tagállamok közötti egyeztetések hiánya miatt fennáll a veszélye egy „időzóna-mozaik” kialakulásának, ami súlyos gazdasági, közlekedési és logisztikai zavarokat okozna a belső piacon. Az ügyet a közelmúltban Spanyolország és több EP-képviselő próbálta ismét napirendre tűzni. Az olyan civil és tudományos ernyőszervezetek, mint a Time Use Initiative, amely szervezetnek a Magyar Alvás Szövetség is a tagja – koordinált nyomást gyakorolnak az EU intézményeire, hogy legkésőbb a közeljövőben szülessen meg a döntés a „természetes időzónák” (natural time zones) visszaállításáról. Az Európai Bizottság ugyan újabb hatástanulmányokat indított, de áttörés a tagállamok egyhangú politikai akarata nélkül továbbra sem várható, így a 2000/84/EK irányelv szerinti kötelező átállítás érvényben marad.