Újabb feltétel teljesült ahhoz, hogy Magyarországgal együtt összesen kilenc uniós tagország (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta.) csatlakozhasson az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bővülő schengeni övezethez. A képviselők szerdán 468 igen, 21 nem, 34 tartózkodó szavazattal elfogadták a parlament véleményét rögzítő Coelho-jelentést.
EP: konzultációs jelentés és állásfoglalás
Ezen a területen az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy a parlament véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az EP tehát most formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavazott.
Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bővítésre, így - a parlamenti vélemény elfogadása után - a Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy 2007. december 21-étől megszűnjön a belső ellenőrzés a szárazföldi és vízi határokon. A repülőtereken 2008. március 30-án lépnek életbe hasonló szabályok.
A jogalkotás szempontjából elengedhetetlen konzultációs jelentés elfogadása mellett az EP egy állásfoglalást is megszavazott, amelyben a képviselők gratulálnak ahhoz, hogy a most csatlakozó államok rövid idő alatt képesek voltak felkészülni a schengeni bővítésre. Az EP "emlékezteti az új tagállamokat arra, hogy fenn kell tartani a biztonság magas szintjét, és továbbra is mindig szigorúan és hatékonyan meg kell felelniük a schengeni térség követelményeinek", emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.
Magyarország felel a keleti határ 15 százalékáért
Az EP jelentése csak minimális, technikai jellegű változtatást javasol. A parlament egyébként formailag a hozzá megküldött, eredeti javaslatban szereplő, év végi Schengen-bővítést hagyta jóvá, ez azonban nem lesz akadálya a december 21-ei határnyitásnak. (A rendszer kiépítését Brüsszel 70 milliárddal támogatta.)
A jelentéstevő Carlos Coelho (néppárti, portugál) az általa írt indokolásban sorra veszi a Schengenhez csatlakozó államokat. Magyarország esetében figyelmeztet: "ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé". (Ferihegy már felkészült. )
A jelentéstevő dicsérően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelméről, a légi határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A rendőrségi együttműködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg - véli Coelho.
A jelentéstevő emlékeztet: korábban problémák akadtak a SIS-rendszer alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenőrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan működik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelően kiképezték.
Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatok, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.
