A Political Capital Institute kutatási programot indított idén tavasszal a magyarországi alkotmányos alapjogi és esélyegyenlőségi problémák feltérképezésére. A program célja az, hogy - az intézet korábbi kezdeményezéseihez hasonlóan - ismét felhívja a nyilvánosság figyelmét olyan problémákra, amelyek mind a választók, mind a politikai szereplők szempontjából hátrányokkal járnak.

Elkészült a kutatási program első jelentése, amelynek alapján az intézet a választási rendszer aránytalanságával, a nők esélyegyenlőségével, a fogyatékkal élők helyzetével, valamint a regisztrált élettársi kapcsolattal foglalkozik és e témákkal összefüggésben fogalmaz meg javaslatokat. A Political Capital felvetései olyan irányokat jelölnek ki, amelyek nem igényelnek jelentős költségvetési kiadásokat, de eredményes együttműködési lehetőséget teremtenek a döntéshozó politikai szereplők között.

Ezúttal a nők esélyegyenlőségével  foglalkozó elemzést és a javaslatokat közöljük.

Hölgyek a médiában

A nők társadalmi helyzetét illetően alapvető dilemma az egyenlő elbánás elve, vagyis a diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlőségi politika fogalmainak elhatárolása. Magyarországon szinte minden átfogó jogszabály tartalmaz a diszkrimináció tilalmára vonatkozó általános elveket megfogalmazó paragrafust, de önmagában ez nem elegendő. A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a hagyományos anti-diszkriminációs politikán túl esélyegyenlőségi politikára, azaz a jogegyenlőség megvalósítására vonatkozó intézkedésekre is szükség van.

A gender mainstreaming az esélyegyenlőségi politika egy olyan eszköze és stratégiája, amely a nemek egyenlőségét érvényesíti a politikai és szakmai döntéshozatalban egyaránt. Olyan szemléletet jelent, amely szerint minden politikai döntésnek van egy "társadalmi nemi" vetülete, ezért egyetlen politikai döntést sem lehet meghozni anélkül, hogy annak hatását a nemek esélyegyenlőségére ne vizsgálnák. A gender mainstreaming felismeri, hogy a nemek közti egyenlőtlenségek ellen csak a politikai rendszer és a társadalom egészének bevonásával lehet hatékonyan küzdeni. Ezért gyakorlati megvalósításának feltétele egy olyan társadalmi környezet, amelyben a közvélemény elfogadja és támogatja az egyenlő esélyek fontosságát.

A Political Capital javaslata: Minden releváns, parlament elé kerülő törvénytervezethez, illetve kormánydöntéshez kötelező legyen mellékelni egy hatástanulmányt, amely az adott jogszabály női esélyegyenlőségre gyakorolt hatását vizsgálja.

A nők szerepe a médiában több problémát vet fel. Egyrészt szereplésüket alulreprezentáltság jellemzi azokon a területeken, ahol szakértőként szólalhatnának meg, másrészt médiában való megjelenítésük a nőkről alkotott sztereotípiákat erősíti. Szükség lenne a szexizmusmentes nyelvi és képi megjelenítésre, és a sztereotipikus megjelenítés helyett élethű ábrázolásra. A gender mainstreaming politika a médiában megkövetelné a különböző témák női szempontú megközelítését.

A Political Capital javaslata: szükséges a médiatörvény módosítása, a nők érdekeit csorbító tartalmak korlátozása. Külföldön például a CNN és a BBC televíziós csatornák is kifejezetten figyelmet fordítanak arra, hogy bemondónőik és műsorvezetőik kiválasztásánál a kinézet ne játsszon szerepet. 

Asszonyok a politikai döntéshozatalban

A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés egyik leglátványosabb területe a politikai döntéshozatal. A nők kimaradása a sorsukat érintő döntésekből aránytalanságot teremt, ami demokratikus deficitet eredményez. Hazánkban a nők politikai döntéshozatalban való részesedése messze elmarad az európai uniós tagállamok többségétől. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják: ahhoz, hogy a nők hassanak a társadalmi-politikai folyamatokra, és a törvényalkotásban is megjelenjenek a női szempontok, létszámuknak el kell érniük egy kritikus tömeget. Az ilyen kritikus határ elérése leginkább kvóták bevezetésével lehetséges.

Kvóták alkalmazása viszont problematikus, még akkor is, ha csak ideiglenes eszközként kapnak szerepet. A kvóták ellen szól, hogy sérti az esélyegyenlőséget, kontraszelekciót eredményezhet, fenntartja a sztereotípiákat és csökkentheti a nők presztízsét az adott területen. A kvóták alkalmazása mellett érvelők azt hangsúlyozzák, hogy a kvóták alkalmazása nem tekinthető diszkriminációnak, mert csak kiegyenlíti a hátrányokat, és megoldást nyújtana arra nézve, hogy a női szemléletmód a döntéshozatalban is kifejezésre kerüljön. Kvóták nélkül a nők létszámának növelése a döntéshozatalban csak a társadalmi szemléletmód befolyásolásával, tudatosítással valósulhat meg. Ez természetesen jóval nehezebb és sokkal több időt igénylő feladat, és nem nyújt azonnali megoldást a problémára. A tudatosítás folyamatában ismét csak a médiának kellene jelentős szerepet vállalnia, illetve az oktatásban a társadalmi nemek problematikáját tudatosító nevelést biztosítani.

A Political Capital javaslata: bár nem támogatjuk a kvóták bevezetését, fontos kiemelni, hogy önmagában a kvótákról folytatott politikai és társadalmi vita a probléma tudatosítását jelentheti a közvéleményben .

Családon belüli erőszak

Hazánkban a nők elleni erőszakkal, ezen belül is a családon belüli erőszakkal szembeni fellépés nem kielégítő, amiért több nemzetközi szervezet is elmarasztalta Magyarországot - legutóbb az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet. Az AI jelentése szerint a magyar társadalom nagy része nincs tisztában például azzal, hogy a családon belül elkövetett nemi erőszak is bűncselekmény. A közfelfogás elsősorban a családon belüli erőszak áldozatait bélyegzi meg, a rendőrségi eljárást nagymértékben előítéletesség jellemzi, a jogszabályok pedig nem nyújtanak kellő védelmet az áldozatoknak.

A 2006. július elsején a büntető eljárásról szóló törvény keretében hatályba lépett távoltartás intézményéről szóló rendelkezés, amely a családon belüli erőszak problémájának megoldását hivatott szolgálni, nem alkalmas arra, hogy a problémát hatékonyan kezelje. Erre vonatkozó kritikát több civil szervezet is megfogalmazott. A távoltartás intézménye úgy került be a jogrendszerbe, hogy az nem kötődik a családon belüli erőszakhoz, arról a törvény szövege még említést sem tesz, és nagyon korlátozott megoldást kínál, a rászorulóknak csak egy minimális rétegét, és csak korlátozottan védi. A távoltartás igénybevétele kizárólag folyamatban lévő büntetőeljárás esetén lehetséges, kizárva a védelemből azokat, akik nem mernek eljárást indítani. A törvény egyébként nem rendelkezik a távoltartás gyakorlati részleteiről sem. Hiányoznak továbbá olyan programok, amelyek a bírói és ügyvédi kart, valamint a rendőrséget  készítenék fel arra, hogy a családon belüli erőszakot megfelelően kezeljék.

A Political Capital javaslata: szükséges egy különálló és átfogó törvény a családon belüli erőszak problémájának kezelésére. Az ENSZ nők elleni erőszak különbiztosa is kiemelte, hogy a családon belüli erőszakra vonatkozó egységes és átfogó szabályozás hatékonyabban szolgálja az ellene való fellépést. Az Európai Unióhoz csak a legutóbbi bővítéskor csatlakozott Bulgáriában külön törvény rendelkezik a családon belüli erőszak elleni védelemről, amely 2005-ben lépett hatályba.