Miért keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, és mit lehetne tenni ez ellen? - ezekre a kérdésekre kereste a választ az MSZP nőtagozatának és az MSZOSZ női választmányának rendezvénye. Az elnöknő emlékeztetett arra, hogy a nők a gazdasági egyenlőtlenség áldozatai, mivel később kerültek be a munkaerőpiacra, később kaptak választójogot, később tanulhattak - tehát történelmi gyökerei vannak a különbség kialakulásának.
Állítása szerint éves szinten a nők 54 nappal dolgoznak többet a férfiaknál, magyarul ugyan abban az idősávban ingyen dolgoznak ennyivel többet. Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, és ez a különbség annál nagyobbra nő, minél több gyermekük van. Egy gyerekkel 15 százalék, két-három gyerekkel a bérszakadék már 25-26 százalékosra tágul. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, ám a gyermekes anyák ilyen mértékű diszkriminációja a közép-kelet európai térség országaiban jellemző. "Ha a részmunkaidőt nézzük, a szakadék lehet még nagyobb, hiszen ha másnap enni kell adni a gyermekének, az anya nem nézi, hogy mennyit fizetnek neki" - hangoztatta Gurmai Zita.
A pénteki budapesti tanácskozás annak a programsorozatnak a második állomása volt, amelynek keretében fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy ezen a téren azonnali lépésekre van szükség a női esélyegyenlőség megteremtésére. Ennek érdekében többek között fel kell lépniük a szakszervezeteknek, az egyenlőséget rögzíteni kell a kollektív szerződésekben, és szigorúan meg kell büntetni azokat a vállalatokat, amelyek nem veszik komolyan a bérkülönbségek megszüntetetését - sorolta az ESZN elnöke. A globális gazdasági válságra utalva hangsúlyozta, hogy most még nagyobb szükség van a felzárkóztatásra, mert bár egyelőre több férfi vesztette el állását, mint nő, ám véleménye szerint hosszú távon mégis a nők fogják meginni annak a levét is.
