Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter elmondta, hogy a Gazprom Germania vállalatcsoportot a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében átmenetileg a hálózatos iparágak működését felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) fennhatósága alá helyezik.
A Gazprom Germania földgázkereskedelmi, földgázszállítási és földgáztározó-üzemeltetési tevékenysége révén a kritikus infrastruktúrával foglalkozó cégek közé tartozik, kiemelt jelentősége van Németország földgázellátásában, állami felügyelet alá helyezése pedig "sürgetően szükséges" - mondta a miniszter.
A hatósági felügyelet egyelőre szeptember 30-ig tart. A Bundesnetzagentur meneszthet és kinevezhet vezetőket, és meghatározhatja a menedzsment tevékenységét. A minisztériumi rendeletről szóló közleményükben kiemelték, hogy "Németország és Európa érdekében" működtetik a vállalatcsoportot.
Német sajtóértesülések szerint a kormány azzal vádolja a Gazprom Germaniát, hogy tározóit nem üzleti céllal üzemelteti, hanem azért, hogy minél súlyosabb legyen a földgázellátási helyzet Németországban. A cégcsoport azzal is próbálkozott, hogy megelőzze az állami felügyelet alá vételt, ezért igyekezett átadni egy 226 millió euró értékű tulajdonrészt egy szentpétervári székhelyű szervezetnek.
A Gazprom Germaniához tartozó földgáztározók kapacitása nagyjából 5 milliárd köbméter, ez a teljes németországi kapacitás mintegy ötöde. A tározók töltöttsége 2021 áprilisa óta tartósan 10 százalék alatt van.
A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter - az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján megállapított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után.
Eközben nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját.
Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek "az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak".
Hozzátette, hogy "hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is".
Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy "kiállunk a szabadságunkért, és készen állnunk megvédésére".
A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik "nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban".
A Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint a külügyminisztérium a szövetségi alkotmányvédelmi hivatallal (BfV) együttműködve készítette elő a döntést. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat már március közepén összeállította a különböző orosz hírszerző szolgálatoknak Németországban közvetlenül vagy közvetve dolgozó orosz diplomaták listáját.
A berlini orosz nagykövetségen több mint 200 diplomata dolgozik, a német hatóságok szerint nagy részük valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálatnak. A német szolgálatok szerint elképzelhető, hogy műveleteket tervezhetnek az orosz agresszió elől Németországba menekült ukránok ellen, vagy legalábbis kémkednek utánuk. Erre utalt Annalena Baerbock is, aki közleményében kiemelte, hogy a kiutasított orosz diplomaták tevékenysége "veszélyt jelent azokra, akik nálunk keresnek védelmet".
A miniszter hozzátette, hogy a kormány a nemzetközi partnereivel együtt további lépésekkel is reagál majd a bucsai vérengzésre, így megszigorítják az Oroszországgal szembeni szankciókat, tovább növelik az ukrán fegyveres erők támogatását és erősítik a NATO keleti szárnyát.
A Der Spiegel a hírportálján közölt beszámolóban rámutatott, hogy az orosz diplomaták kiutasításának ügye az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta napirenden van szerte az EU-ban. A német kormányban eltérő vélemények alakultak ki a kérdésről. A kancellária és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) fenntartásokkal viszonyult hozzá, tartva attól, hogy a Kreml válaszlépésként német diplomatákat utasítana ki, ami a BND munkatársait is érintené. A bucsai vérengzés azonban felgyorsította a döntéshozatalt, amelynek eredményeként végül a berlini orosz diplomaták jelentős részének öt napon belül távozniuk kell Németországból.
Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után a helyi hatóságok beszámolói szerint több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak. Olaf Scholz német kancellár vasárnap elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. (MTI)
