Hazánk tavaly - leszámítva a saját forrásokat - 482,8 millió euróval járult hozzá a közösség költségvetéséhez, miközben onnan 712,7 millió eurót vett fel. Az EU-nak fizetett 482,8 millió euró mellett Magyarország 54,3 millió euró saját forrást is felmutatott, ami összesen 537,1 milliós keretet jelent. A befizetésből 76,6 millió eurót az áfához kapcsolódó tétel hozott össze, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nagyságához tartozó összeg 356,7 millió eurót jelentett, míg a költségvetési egyensúlytalansághoz kötődő tétel 49,4 millió euróra rúgott. A telje, 537,1 millió eurós összeg az EU összes bevételének 5,65 százalékát tette ki. (Egy másik, EU-s táblázat 561,5 millió eurós magyar hozzájárulást említ.)
Magyarország nettó felvevő volt, az egyenleg - attól függően, melyik adattal számolunk - 151,5-175,6 millió euró pluszt mutat. Ennél ugyan abszolút értékben a tíz új EU-tag csak négynek - Lengyelországnak, Litvániának, Cseh- és Lettországnak - volt kedvezőbb az első éves mérlege, hazánk esetében a legkisebb a növekmény a csatlakozás előtti utolsó évhez képest. 2003-ban ugyanis 171 millió euróval vett fel többet Magyarország, mint amennyit befizetett, azaz az egyenleg alig 5 millió euróval nőtt a tagság első évében.
Brüsszel szerint egyébként a 2004-es költségvetés előrelépés volt az uniós kiadások szerkezeti korszerűsítése felé. A kedvezményezettek számára a tagállamokban mintegy 92 milliárd eurót különítettek el. Az országok regionális politikai, mezőgazdasági, versenyképességet javító, munkahely-teremtési és kutatási célokra kaptak pénzeszközöket; 7,5 milliárd euró jutott az Unión kívüli országoknak vagy szolgált több tagország javára. A tagállamok között a fő kedvezményezettek megegyeznek a 2003. éviekkel. A tíz új tagállam 2004-es költségvetési egyenlege egyértelműen és jelentősen kedvezőbb, mint 2003-ban, a csatlakozás előtt. Ugyanakkor a 15 régi tagállam sem kényszerült a hozzájárulások jelentős emelésére.
Az EU pénzeszközeiből 2004-ben Spanyolország részesült a legnagyobb mértékben (16,4 milliárd euró), megelőzve a következő népes tagállamokat: Franciaország (12,9 milliárd euró), Németország (11,7 milliárd euró), Olaszország (10,4 milliárd euró) és az Egyesült Királyság (7,1 milliárd euró). Spanyolország részesült a legnagyobb mértékben a strukturális intézkedések pénzeszközeiből, megelőzve Németországot, Olaszországot és Portugáliát.
#page#Az új tagállamoknál még éppen csak megindult a pénzeszközök áramlása. Lengyelország (2,7 milliárd euró) a 10. helyet foglalja el a 25 tagú EU-ban. Valamennyi új tagállam pozitív nettó egyenleggel rendelkezik, ami 2004-ben összesen 2,9 milliárd eurót tesz ki, 1,3 milliárd euróval növekedve a csatlakozásuk előtti, 2003-as értékhez képest.
A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékos arányában Görögország (a GNI 3,52 százaléka) és Portugália (3,35 százalék) részesült a legtöbb pénzeszközben, megelőzve Litvániát (2,81 százalék), Észtországot (2,50 százalék) és Lettországot (2,46 százalék).
Az előnyökből minden tagállam részesült. A kiadások súlypontja egyre inkább a versenyképességgel kapcsolatos politikákra helyeződik. Az előző évhez képest 2004-ben megváltozott a különböző szakpolitikai területek részesedése. A kohéziós alapot és a regionális fejlesztést magában foglaló strukturális intézkedésekre a tagállamok számára elkülönített pénzösszegek jelentősen, 28,5 milliárd euróról 34,1 milliárd euróra (+19,8 százalék) növekedtek, csakúgy, mint a belső piacot és a kutatást magában foglaló belső politikák esetében (a 2003-as 4,9 milliárd euróról 6 milliárd euróra 2004-ben).
A mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre a tagállamok számára elkülönített összegek 2004-ben a teljes kiadások 47,5 százalékát (43,6 milliárd euró) tették ki, ami a 2003-as 54,1 százalékhoz (44,4 milliárd euró) képest csökkenést mutat. A mezőgazdaságban a fő kedvezményezettek változatlanok maradtak. Abszolút értékben Franciaország kapta a legnagyobb összeget, megelőzve Spanyolországot, Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot.
A belső politikák területén Németország kapta a legnagyobb összeget, megelőzve Franciaországot, Belgiumot, az Egyesült Királyságot és Olaszországot. Az EU igazgatási kiadásai erősen koncentrálódtak. A legtöbb pénzeszközt Belgium és Luxemburg kapta, az európai uniós intézményi székhelyek közül kettő. A HÉA- és GNI-alapú hozzájárulásokból álló nemzeti hozzájárulások képezték az EU-költségvetés legnagyobb bevételi forrását, 2004-ben összesen 82,9 milliárd euróval. A többi bevétel az úgynevezett hagyományos saját forrásokból (vámok és mezőgazdasági vámok), a 2003-as többletből és egyéb bevételekből származott.
