Az Eurobarometer által készített felmérés szerint a holland szavazók alig hat százaléka mondott a bővítés miatt nemet, míg három százalék konkrétan azért szavazta le az alkotmányt, nehogy Törökország is az Unióba kerüljön. Franciaországban épp fordítva történt, az előbbi indok három, a török bővítéssel szembeni ellenérzések hat százalékot késztettek nemmel való szavazásra.
Bár az Európai Bizottság szilárdan tartja magát az elhatározásához, hogy október harmadikán megkezdődnek a tárgyalások Törökországgal, José Manuel Barosso, a bizottság elnöke sietett mindenkit megnyugtatni: a folyamatnak nincs előre kijelölt végső időpontja, s nem is feltétlenül végződik Törökország taggá válásával. Több német és francia politikus egyaránt hangott adott azon véleményének, hogy az Európai Unió elérte bővíthetőségének határait, legalábbis ami a jelenlegi intézményi keretek közt elképzelhető.
A felmérés megállapította, hogy a hollandok elsősorban az információ hiánya (32 százalék), a nemzeti önállóság elvesztésétől való félelem (19 százalék) és a kormánnyal való szembeszegülés (14 százalék) miatt szavaztak nemmel az Unió alkotmányára. Franciaországban a foglalkoztatásra való negatív hatástól való félelem (31 százalék) és a francia gazdaság válságos helyzete késztette a polgárokat a nemmel való szavazásra.
A franciák csaknem kétharmada gondolta úgy, hogy egy nem szavazat nyomán újra kell tárgyalni az alkotmányt, mely szociális szempontból biztonságosabb lesz, míg a hollandok hasonló arányban érezték úgy, hogy egy átdolgozott alkotmány inkább szolgálná Hollandia érdekeit.
