Nem meglepő: bukásra állnak a magyarok

Minden második magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a vírus és a baktérium között, és az optimálisnak tekinthető vérnyomás és vércukor értékeket is a lakosság alig fele ismeri. Ráadásul - dacára a felvilágosító kampányoknak - a legtöbben nincsenek tisztában az antibiotikumok hatásával és szedésének rendjével, veszélyeivel sem - derül ki a WEBBeteg.hu egészségportál kérésére készített Szinapszis Kft. legfrissebb elemzéséből. 

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Vírus, baktérium - A lakosság fele tud csak különbséget tenni

"Tudja-e mi a különbség a vírus és a baktérium között?" - erre a kérdésére mindössze a megkérdezettek fele tudott helyes választ adni. A vírus és baktérium közötti különbség részletezésekor a leggyakoribb spontán válasz az volt, hogy a vírus fertőző, míg a baktérium nem (fontos azonban azt is megjegyezni, hogy ezt a lehetőséget, bár a legtöbben mondták, ezer emberből mindössze százan említették). Mintegy hét százalék állította, hogy a baktérium ellen van gyógymód, a vírus ellen nincs.

Míg a helyes válaszok arányát tekintve kor, nem és lakóhely szerint nem fedezhető fel szignifikáns különbség, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők és az egészségügyi témák iránt érdeklődők tájékozottabbak az átlagnál, ők 63-65 százalékban tudtak helyesen megnevezni különbséget.

Szomorú tény, hogy spontán módon csak öt százaléknyian (!) válaszolták azt, hogy a baktérium ellen hat az antibiotikum, ellenben a vírus okozta megbetegedésekre nem hatásos szer. Sajnos úgy tűnik az antibiotikumok helyes szedéséről szóló felvilágosító kampányok nem vezettek a kívánt eredményhez.

Antibiotikum láz és vírusfertőzés ellen...

A hat állítás
1. A szervezetünkben hasznos baktériumok is léteznek. IGAZ
2. Minden baktérium káros, betegséget okoz. HAMIS
3. Az influenzát baktérium is okozhatja. HAMIS
4. A láz ellen az antibiotikum a legbiztosabb gyógyszer. HAMIS
5. Az antibiotikumok vírusos betegségekre is hatnak. HAMIS
6. Az ajakherpeszt baktérium okozza. HAMIS

A kutatás során hat megadott állítás közül kellett kiválasztania a megkérdezetteknek, hogy melyik az igaz és melyik a hamis. A legtöbben - a válaszadók 94 százaléka - azt a tényt ismerték, hogy szervezetünkben léteznek hasznos baktériumok is. Hasonlóan nagy arányban helyesen tudták, hogy nem minden baktérium okoz megbetegedést.

A megkérdezetteknek 30 százaléka az influenzáról, 37 százalék pedig az ajakherpeszről állította, hogy baktérium okozza (bár itt fontos megjegyezni, hogy ehhez a kérdéshez köthető a legtöbb „nem tudja" válasz). Ezeknél a tévhiteknél is nagyobb tájékozatlanságról árulkodik az, hogy a válaszolók 24 százaléka szerint lázra az antibiotikum a legbiztosabb gyógyszer!

A legnagyobb és potenciálisan legsúlyosabb következményekkel járó tájékozatlanság az antibiotikumok hatását övezi. A válaszadók 55 százaléka (!) szerint ugyanis az antibiotikumok a vírusos megbetegedésekre is hatnak. Még mindig kevesen vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy nagy károkat okozhatnak az antibiotikumok „nyakra-főre" történő fogyasztásával. Az antibiotikumok fölösleges használata ugyanis egyrészt elpusztítja a szervezet számára hasznos baktériumokat, másrészt fokozza a gyógyszerrel szemben ellenálló baktériumok kialakulásának lehetőségét. A tendencia hatásaként komoly baj esetén már nem hatna a gyógyszer, ezért különösen veszélyes, ha vírusos megbetegedés esetén - orvosi kontroll nélkül - baktériumellenes szereket alkalmazunk.

Kevesen ismerik a normálértékeket

A  megkérdezettek közül a legtöbben a vérnyomás és a vércukor értékeket ismerik helyesen. A vérnyomás egészségesnek mondható határértékével a lakosság 55 százaléka van tisztában, míg ez az arány a vércukor érték esetében mindössze 48 százalék.

 

NORMÁLÉRTÉKEK
  • Vérnyomás: Szisztolés <120, Diasztolés <80
  • Vércukor: 3,5-6 mmol/l
  • Összekoleszterinszint: 3,9 - 5,5 mmol/l

A koleszterinszint határértékének ismertsége nagyon alacsony, alig több mint a lakosság ötöde tudja csupán. A középkorúak az átlagnál sokkal jobban ismerik a határértékeket, különösen a koleszterinszintét, hiszen 35 százalékuk adott helyes választ a kérdésre.

A képzettség növekedésével, és az egészségügyi témák iránt érdeklődők körében is nő az értékeket helyesen tudók aránya, de ennél látványosabb összefüggés, hogy a túlsúlyosak jobban ismerik a referenciatartományokat. Az értéket ismerők arányának növekedése az elhízottak esetén sokkal látványosabb, mint az életkor emelkedése szerinti változás.

Véleményvezér

Meddig élnek a magyarok?

Meddig élnek a magyarok?  

A várható élettartamot tekintve Szlovénia lekörözte Ausztriát.
Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo