A magyarok fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor valamilyen módon nem fizeti meg (az összes) adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége “csupán” legális jogi furfangokat használ. Sőt, a válaszadók 55% gondolja úgy, hogy attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális csatornákon zajlik, az még tisztességtelen – derül ki a DemNet Alapítvány kutatásából.
A konkrét adóelkerülési botrányok azonban alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott legalább egy adóelkerülési ügyet említeni a közelmúltból. Adóparadicsomokat viszont a megkérdezettek 23%-a említett (a legismertebbeknek Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak). A válaszadók nagyon nagy többsége (92%) azonban egyetért azzal, hogy a multinacionális vállalatoknak ott kéne adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, illetve hogy általában véve is jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak (87%).
Offshore=erkölcstelen
A válaszadók 85%-a inkább egyetértett azzal az állítással is, hogy tudnunk kellene, hogy kik, milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött, mert így hatékonyabban fel lehetne lépni az adóelkerülés ellen, és 80%-uk vélekedik úgy, hogy erkölcstelen az, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatnak nagy vagyonokat, és nem adóznak utána. Szintén a válaszadók nagy többsége értett egyet azzal az állítással is, hogy az adóelkerülések visszaszorítása érdekében az országoknak össze kellene hangolniuk az adózásra vonatkozó jogszabályaikat (91%).
Érdekesség ugyanakkor, hogy a válaszadók erősen megosztottak az ún. közérdekű bejelentőkhöz való hozzáállásban: 47%-uk inkább vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy akik segítenek feltárni a nagy cégek adóelkerülését, akkor sem lenne szabad megbüntetni, ha eközben esetleg megsértenek valamilyen szabályt, míg 45%-uk elutasítja ezt.
Elgondolkodtató továbbá, hogy a válaszadók több mint fele (55%) szerint nem lenne jó itthon is bevezetni azt a például Norvégiában elfogadott gyakorlatot, hogy bárki megnézhesse bárkiről, hogy mennyi adót fizet. Az ötletet csupán a válaszadók 42%-a támogatná. Az megkérdezettek nagyjából minden társadalmi csoportja egységes véleményt alkotott arról is, hogy mekkora mértékű adóterheket tartanának igazságosnak: a válaszok átlagait nézve a közvélemény 100 forintból 14 forint elvonását érezné igazságosnak a saját jövedelméből, 17 forintét a kkv szektortól, és 21 forintot a multiktól.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók kiknek adnának adókedvezményeket. Az adatok alapján a hazai kkv szektor fejlődését a megkérdezettek 52 százaléka támogatná valamilyen adókedvezménnyel, a multiknak viszont csak 4% adna adókedvezményt a kormány helyében. Utóbbi esetben azonban a válaszadók hajlanak a kompromisszumokra: a megkérdezettek háromnegyede inkább úgy gondolja, hogy az ország számára nem az a legfontosabb, hogy egy nagyvállalat mennyi adót fizet, hanem az, hogy mennyi munkahelyet teremt.