Nem szenteste ég le a lakás

A lakástüzek jellemzően a karácsonyi időszak során válnak a hírműsorok visszatérő rémképeivé, nem volt ez másként tavaly sem. A lángok szinte mindig gondatlanság miatt csaptak fel, s olyan ártatlannak tűnő ünnepi kiegészítők okozták őket, mint az őrizetlenül hagyott gyertyák, koszorúk, helytelenül gyújtott csillagszórók vagy zárlatos karácsonyi égősorok. De vajon tényleg akkora kockázatot jelent a karácsony, mint ahogy azt a hírekből gondoljuk?

2018. január 10.

Piac&Profit

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt Magyarországon. Ez, ha csak kismértékben is, de javulás a korábbi 7730-as értékhez képest. Reméljük, ez a pozitív tendencia tükröződni fog a 2017-es, rövidesen megjelenő adatokban is. A Katasztrófavédelem elmondása alapján tudjuk, minden évben bőven 100 alatt van azon esetek száma, amikor egy karácsonyfához vagy adventi koszorúhoz köthetően keletkezik tűz az otthonokban.

Bár éves szinten a tűzesetek legjellemzőbb okozói az elektromos zárlatok, a Groupama Biztosító tapasztalatai szerint év végén a második leggyakoribb okká válnak – bár számukban, léptékeiben nem foghatók az előzőkhöz – a karácsonyfatüzek, illetve a karácsonyi díszek, asztali díszek, csillagszórók okozta tüzek.

„Karácsonykor még otthon van a család, a figyelem a feldíszített fára összpontosul, így ha valami lángra kap, jó eséllyel gyorsan eloltják – mondta el Szabó Imre, a Groupama Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője. Ezekről az esetekről nem is érkeznek kárbejelentések, a napok múlásával azonban sajnos lankad a figyelem, mindeközben a fák napról napra szárazabbá válnak, így egyre fokozódik a gyúlékonyságuk is. Az esetleírásokból kiderül, hogy a szülők ekkor már engedik a gyerekeknek egyedül meggyújtani a gyertyákat és csillagszórókat, ami könnyen vezet katasztrófához.”

A szakember megkockáztatja: az ünnepek elmúltát követő időszak az igazán veszélyes, különösen azoknál, akik a karácsonyfájukat vízkereszt után is még akár hetekig meghagyják. A 2017-ben bejelentett tűzkárokat megvizsgálva egyértelműen látszik, hogy a legtöbb bejelentés januárban érkezett a biztosítóhoz. „Az elmúlt napokban csupán pár darab karácsonyi lakástűzzel kapcsolatos kárbejelentés érkezett, ezek asztalon lévő gyertya vagy csillagszóró miatt meggyulladt tv-ről, függönyről, kanapéhuzatról, szőnyegről számoltak be. A legnagyobb káresemény várható kártérítési összege 280 ezer forint. Bízunk abban, hogy súlyosabb, akár az egész lakás kiégését okozó tűzeset ebben az évben nem fordul elő” – tette hozzá Szabó Imre.

Víz és tűz okozza a legtöbb kárt

A leggyakrabban előforduló lakásbiztosítási kárkifizetéseket a vezetékes vízkár okozta károk pótlására – átlagosan 49 000 forint –, a legnagyobb összegű a tűz és robbanáskor keletkezett károkra – átlagosan 569 000 forint –, valamint villámcsapás kapcsán tett bejelentésekre – átlagosan 214 000 forint – teljesítette a Genertel. A biztosító statisztikájából kiderült az is, hogy családi házak esetében a kárkifizetések összege közel négyszerese a lakásoknál kifizetett összegeknek.