A tanácsadó cég kezdeményezése nyomán létrejött fórumon a PwC nemzetközi és hazai szakemberei, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal képviselői, valamint az EU Bizottság képviseletében Andrea Mairate, főosztályvezető adtak elő.

"Kevesen tudják, hogy az uniós forrásból finanszírozott nagyprojektek pénzügyileg többnyire nem térülnek meg. Ezt a pénzügyi veszteséget kell kompenzálniuk a széles értelemben vett társadalmi-gazdasági pozitív hatásoknak, amit a projektgazdáknak minden esetben, részletekbe menően be kell bizonyítaniuk" - hangsúlyozta Dr. Habuda Judit a PricewaterhouseCoopers EU- és Állami Támogatások csoportjának regionális igazgatója.

Ennek bemutatását biztosítja a költség-haszon elemzés, mely elengedhetetlen kelléke az ilyen típusú beruházások előkészítésének - és az EU támogatás elnyerésének. Az eddigi magyar (ISPA és Kohéziós Alap) gyakorlatban sokféle és néha nehezen összehasonlítható elemzések készültek. Az egységesítés elősegítésére, mely egyébként uniós elvárás is, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából a PricewaterhouseCoopers (PwC) költség-haszon elemzési útmutatót és modellt dolgozott ki a Kohéziós Alap (KA) projektekhez.

Az uniós pénzek felhasználásának legfőbb korlátja ma Magyarországon, hogy a projektek nem kellően előkészítettek. A 2007-2013-as költségvetési időszakhoz közeledve Magyarország célja, hogy minőségileg javítsa a nagyprojektek előkészítését, mivel ez kulcsfontosságú a projekt brüsszeli elfogadásához és a megvalósításához. Az eddigi tapasztalatokat is felhasználva, a projektekért felelős állami intézmények (NFH, szakminisztériumok) olyan iránymutatásokat és standardokat kívánnak alkotni, melyek segítik a projektgazdákat (önkormányzatokat) és saját munkájukat is.

A költség-haszon elemzés, mint a projekt-előkészítés meghatározó eleme azt kívánja bemutatni, hogy bár pénzügyileg a nagyprojektek (jellemzően környezetvédelmi és infrastrukturális projektek) nem jövedelmezőek, de gazdasági-társadalmi szempontból összességében hasznosak, ezért megvalósításuk - támogatás nyújtása mellett - javasolt. Eddig is készültek ISPA és Kohéziós Alap projektekhez ilyen elemzések, azonban ezek minősége és tartalma bizonyos esetekben jelentősen eltért egymástól, megnehezítve a projektek összehasonlítását és értékelését.

Másrészt uniós szinten is felmerült az igény a módszertanok egységesítésére. E standardizálás hazánk érdeke is, mivel 2007-től nagyságrendekkel több pályázattal kell foglalkoznia a néhol most is kapacitáshiánnyal küzdő intézményeknek. Az egységesítéssel egyszerűsödhet az értékelési folyamat is.

A PwC által készített modell az Unió által is elvárt mutatókkal fejezi ki a projekt pénzügyi és gazdasági eredményeit, és átláthatóbbá teszi az elemzés számításait. A költség-haszon modellhez egy gyakorlatias útmutató is társult, továbbá a PwC képzéssorozat keretében készítette fel a hazai hatóságok munkatársait. Az átláthatóság és egységesség nemcsak az előkészítésnél és a döntésnél fontos, ugyanis utólagos költség-haszon elemzést a megvalósítás után is elrendelhet az EU Bizottság.