A települések a nyilvánosságban karakteres, azonosítható képpel, imázzsal jelennek meg. A városimázs hasonlatos a termékek piacán felépített brandhez: olyan a fejekben élő kép, amely gyorsan eligazít a választás során. Annál biztosabban választja a fogyasztó az adott terméket, minél karakteresebb imázzsal, minél markánsabb, eltaláltabb pozicionálással célozzák meg. Az a város rendelkezik jól felépített imázzsal, amely kitartó munkával eléri, hogy mindenkinek ugyanaz a három - kedvező kicsengésű - mondat jusson eszébe neve hallatán. A városvezetők egyre inkább kezdik felismerni, hogy a kommunikációs befektetések megtérülnek: több hazai és külföldi turista jön a városba, illetve nagybefektetők dönthetnek a település mellett. Az Image Factory és az Observer kutatásának az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a települések imázs-kommunikációjának fontosságára, és értékelje az eddigi eredményeket.
Miskolc, Szeged, Debrecen
2007-benMiskolc volt a legkedvezőbb imázzsal bíró megyei jogú város, őt Szeged és Debrecen követi a listán. Miskolc a sikeres átpozicionálás iskolapéldája. Kitartó kommunikációs munkával igyekeznek átformálni az iparváros megörökölt képét oktatási, kulturális és fesztiválvárossá. A kommunikációban hangsúlyos szerepet kap a város környezettudatos elkötelezettsége. Miskolc ezt a képet folyamatos és intenzív médiajelenléttel tudta alátámasztani. Szeged és Debrecen változó minőségű hírekkel, és kevésbé agilis kommunikációval maradt le az első helyről. A megyei jogú városok kiegyensúlyozott képet mutattak: az élboly és a középmezőny távolsága nem volt olyan jelentős, mint a többi kategória esetében, azonban a lista végén szereplők lemaradása számottevő.
A nagyvárosok kategóriájában az első helyen Siófok, a másodikon Esztergom, a harmadikon Hajdúszoboszló végzett. Siófok nemcsak kategóriájának győztese, de az összesített listát is vezeti. Szerencsés lehetőségeit jól használta ki: folyamatosan hangsúlyozta kiváló turisztikai adottságait, de a turistaszezonon kívüli rendezvényeivel is fókuszba tudott kerülni. A városvezetés egyes turista- és polgárbarát intézkedései további megerősítést nyújtottak a város által sugárzott vendégszerető képnek. Nemcsak az adottságaival bánt jól, hanem képes volt kreatív eseményekkel és ötletekkel a szezonon kívül is felhívni a média figyelmét. Esztergom esetében a válságkommunikáció hiányosságai gyengítették a város pozícióját, míg Hajdúszoboszló nem szolgált a hagyományos turisztikai adottságain túl egyéb témával az országos nyilvánosság számára.
Füred, Fót, Kőszeg
A kisvárosok kategória-győztese Balatonfüred lett, őt követi Fót, majd Kőszeg városa. Az Északi-part fővárosa Siófoknál visszafogottabban kommunikált, azonban megcélzott közönsége nem a féktelen bulik fővárosát keresi benne. A város koherensen tudta sugározni a nyilvánosság számára a békés, nyugodt, színvonalas pihenést nyújtó üdülőközpont imázsát, amely a nyári szezonban nívós kulturális programokkal is tudott szolgálni az odalátogatók számára. Különösen a kisvárosok esetében tapasztaltuk a hírgeneráló képesség gyengeségét, a tudatos kommunikációs erőfeszítések hiányát.
Kutatásunkban hangsúlyos részt kapott a települések honlapjának vizsgálata, amely kiváló eszköz arra, hogy ne csak naprakészen tájékoztassa az érdeklődőket, de kedvező képet is mutasson a városról. A legjobb értékelést Kőszeg kapta elegáns, korszerű és felhasználóbarát honlapjával.
