Tagadhatatlanul fontos szerepe van életünkben a közösségi médiának és mindennapi életünk beszélgetéseinek is fontos témái, hogy mit jelent személyes kapcsolatainkra nézve az online barátkozás, ismerkedés, mennyi teret hagyjunk neki és mennyire egészséges a folyamatos görgetése a jól ismert felületeinknek.
A hétköznapokban az is gyakran felmerül, hogy mennyit oszthatunk meg biztonságosan magunkról a közösségi médiában. Az elmúlt év bezártságával ezek a kérdések pedig egyre élesebbek lettek, ahogy a platformok használata is egyre növekedett.
A magyarok, akik az egyes közösségi média platformokat használják, platformonként átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a Facebookot, ahol az áltagosan eltöltött idő 2 óra. A világjárvány pedig a következőképpen befolyásolta a magyarok közösségi médiahasználatának gyakoriságát: kétötödük (40 százalék) többször használja a közösségi médiát, mint világjárvány előtt.
A Kaspersky kutatása alapján a közösségi médiát elsősorban barátokkal és a családdal való kapcsolattartásra (78 százalék), szórakozásra (63 százalék), az egyén számára érdekes témák követésére (59 százalék), a helyi közösséggel való kapcsolattartásra (39 százalék) használjuk, de gyakori az, hogy munkahelyi okokból (28 százalék) van szükség az ilyen típusú online jelenlétre. A pandémia idején hangsúlyossá vált még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada (34 százalék) állította, hogy a közösségi média az első számú forrása a világjárványról szóló híreknek.
Melyek a magyarok kedvenc platformjai?
A legkedveltebb csatorna egyértelműen a Facebook, hiszen azok közül, akiknek van fiókjuk majdnem minden (96 százalék) rendszeresen használja. Ezt követi a YouTube (74 százalék), Instagram (41 százalék), Pinterest (28 százalék), Twitter (16 százalék) és WhatsApp (15 százalék). Aktivitás szempontjából a Facebook az a közösségi médiaplatform, amelyeken a magyarok a legaktívabbak, 59 százalék-a a magyar felhasználóknak ugyanis legalább hetente egyszer posztol a Facebookon.
Negatív vagy pozitív hatás?
Bár összességében pozitív érzések kapcsolódnak a közösségi média használatához, az emberek úgy érzik, hogy szórakozhatnak (60 százalék), tájékozódhatnak (54 százalék) a közösségi médiának köszönhetően és kapcsolódni is könnyen tudnak (26 százalék), sok szempontból mégis ambivalensek az érzések.
Az influencer kultúra is forró témája az online életnek, hiszen a rengeteg érv mellé sok ellenérv is társul. Az ambivalencia az influencerek által megosztott tartalmaknál élesedik ki: az influencereket követők 57 százalék-a állítja azt, hogy tanul az általa követett influencerektől, ezzel együtt azonban a válaszadók közel kétharmadaa (64 százalék) mondja azt is, hogy nem tud kapcsolódni a tartalmaikhoz. Abban a kérdésben, hogy milyen hatással van a közösségi média a társadalmunkra igencsak megoszlanak a vélemények: tízből hárman (29 százalék) úgy gondolják, hogy negatív hatása van, míg 21 százalék szerint pozitív hatással van.
Negatív élményei azonban sokaknak vannak, a magyarok több mint fele vissza tud emlékezni olyan esetre, amikor a közösségi média felületein olvasott tartalom negatív hatással volt a mentális egészségükre és jóllétükre, a magyarok ötöde (21 százalék) pedig az elmúlt hat hónapból is tud ilyen példát hozni. Azok, akik ezt a hatást saját magukon nem érzékelik, arról számoltak be, hogy ismerik saját határaikat és úgy érzik tudatos használattal kontrol alatt tudják tartani a közösségi média használatát (70 százalék) és tudják azt is, hogy nem minden valós, amit ezeken a felületeken olvasnak (54 százalék), valamint nem követnek olyan csatornákat, amelyeken a negatív tartalom dominál (54 százalék).
