Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatták, hogy az ISPA és a Kohéziós Alap keretében nyújtott uniós projektek előkészítése és lebonyolítása sorozatos problémákba ütközik: lakossági ellenállás, jelentős költségtúllépés, a határidők be nem tartása. Mindezek azonban azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a rendkívül szigorú szabályokkal szembeni legkisebb vétség is a teljes támogatási összeg visszavonásához vezethet. Ezért - mint azt Bienerth Gusztáv, a PWC regionális Európai Uniós ügyekért felelős cégtársa hangsúlyozta - csak olyan pályázatok lehetnek sikeresek, ahol a projekt előkészítése magas színvonalon és időben megtörténik.
Hogy a folyamatbeli és bürokratikus buktatók elkerülhetőek legyenek, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából a PriceWaterhouseCoopers három útmutatót készített el. Az első a projekt menedzsment szervezetek létrehozásában ad iránymutatást, ugyanis még a nagy tapasztalattal bíró önkormányzatok sem képesek minden esetben megbirkózni az eddigi gyakorlattól jelentősen eltérő uniós szabályokkal. A második útmutató a támogathatósági kérdésekben nyújt segítséget. A Kohéziós Alap beruházásokkal kapcsolatos költségeknek ugyanis csak bizonyos hányada tekinthető elszámolhatónak, ráadásul az elszámolható tételek nagyságát már az előkészítési szakaszban meg kell határozni, s ettől eltérni nem lehet. A magyarországi tapasztalatok szerint több ISPA projekt esetén is felmerültek olyan költségek, melyek nem kerültek bele a tervekbe, ezért nem is téritette meg őket az Unió, holott elszámolhatóak lettek volna.
A harmadik útmutató a projektek zárását követő értékelést ismerteti, amelynek esetében a hangsúly a közpénzek felhasználása feletti ellenőrzésen van - ezt az Unió és a tagállam közösen köteles elvégezni. A PWC két másik útmutatón is dolgozik, melyek közül az egyik a költséghaszon-elemzéssel, a másik pedig a Kohéziós Alap jogi lehetőségeivel foglalkozik. Mindhárom elkészült útmutató néhány napon belül fenn lesz a Nemzeti Fejlesztési hivatal honlapján.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: az ISPA és a Kohéziós Alap kereteiből Magyarország számára 1,483 milliárd euró áll rendelkezésre 2006-ig, a 2007-2013-as időszakra pedig ennek mintegy háromszorosa. Bár eddig mindössze 7 százalék került kifizetésre, a teljes keret lekötésre kerül, amennyiben a már leszerződött kilenc közlekedési és 22 környezetvédelmi szerződés után az utolsó kettő is megszerzi Brüsszel jóváhagyását. A PriceWaterhouseCoopers által elkészített anyaghoz hasonló - melyet 20 önkormányzat tapasztalatait is magában foglalja - egyik más tavaly csatlakozott országban sem készítettek még. Bienerth Gusztáv úgy fogalmazott, Magyarország akkor érezheti sikeresnek magát, ha egyetlen fillért, egyetlen eurócentet sem veszít el a Kohéziós Alapból le nem hívás, vagy kényszerű visszafizetés miatt.
