A konferencia elején Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára osztotta meg gondolatait a témával kapcsolatban. Iván Gábor szerint az EU-kommunikáció egyik legfontosabb feladata, hogy az átlagembereket ráébressze, az ún. "uniós ügyek" egyáltalán nem távoli és absztrakt dolgok, hanem olyanok, melyek át- és átszövik, jobbítják mindennapi életünket. Példaként említtette az unió vegyi anyagokról szóló szabályozását, mely segítségével számtalan termék lehet biztonságosabb, de a szállítmányozás területén jelentkező módosításokról, például a sofőrök kötelező pihenőidejéről is közösen döntöttek a tagállamok, melyek végeredményben szintén a hétköznapi emberek, mindannyiunk biztonságát szolgálják.
Ezért is üdvözölte ezt a kezdeményezést a szakállamtitkár, szerinte ugyanis az ilyen alkalmak remek lehetőséget kínálnak arra, hogy az EU kommunikációról ne csak a politikusok vitázzanak, hanem a polgárok is hozzájárulhassanak az EU (kommunikációs) politikájának alakításához. Iván Gábor hangsúlyozta: a Külügyminisztérium is igyekszik minél inkább ilyen szemlélettel tájékoztatni, illetve párbeszédet folytatni az állampolgárokkal, ahogy mondta "partnerség" és "nyitottság" az a két legfontosabb vezérelv, ami mentén a Külügyminisztérium is igyekszik az Európai Unióval kapcsolatos kommunikációját szervezni.
Értelmes keretre van szükség
Dessewffy Tibor szociológus, a Demos Magyarország vezetője szerint a Magyarországon jelenleg tapasztalható kirívóan magas euroszkepszis a magyar társadalomra jellemző túlzott elvárásoknak, illuzórikus hozzáállásnak tudható be. Ugyanezzel az elvárással állt a magyar társadalom a rendszerváltás idején a demokráciához vagy a piacgazdasághoz, akkor is ez okozott csalódást a társadalom nagy többségének, és ugyanez áll a jelenlegi EU-kiábránulás mögött is.
Hogy ez megváltozzon, Dessewffy szerint az EU-nak szüksége lenne új, "értelmes keretekre", közös felületekre, ahol az emberek egymással kapcsolatba léphetnek - melyhez elengedhetetlenül szükséges egy közös nyelv, aminek segítségével kommunikálhatnak (ami nagy kihívások elé állítja a magyar társadalom többségét). Ugyanakkor szükség lenne egy izgalmas "brand"-re is, hogy az emberek ne azzal az unalmas, távoli érthetetlen dologgal azonosítsák az uniót, mint jelenleg; de ugyanígy szükség lenne egy "arcra", képviselőre, aki hitelesen képviselhetné a közösséget - ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges az intézményi reformok, a Lisszaboni Szerződés életbe lépése. Dessewffy ugyanakkor hiányol egyfajta közös "európai értéktalapzatot", mely egységbe kovácsolhatná az uniós állampolgárokat, szerinte az uniónak sokkal határozottabban kellene képviselni azokat az értékeket, melyek valóban az európai kultúra alapját adják, s melyeket minden uniós polgárnak tiszteletben kellene tartania.
Teljes káosz
Lantos Gabriella, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közpolitikai igazgatója (korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főigazgatója) nyíltan, provokatív módon osztotta meg tapasztalatait a beszélgetés résztvevőivel. Véleménye szerint az uniós kommunikáció problémáját egy mondatban össze lehetne foglalni: "Valamit nagyon szeretne az unió, csak még nem tudja, hogy mit, és azt végképp nem tudja, hogy hogyan". A Strukturális Alapok, a lehívható pénzek és az egész pályázati rendszer uniós szintű kommunikálása több sebből vérzik: nincs világosan meghatározott feladó (azt ugyebár nem lehet mondani, hogy a fejlett országok adófizetői finanszíroznak), a tárgy megfoghatatlan (pl.: "Társadalmi Megújulás Operatív Program"), az üzenet pedig - "Befektetés a jövőbe" teljességgel hihetetlen a szkeptikus magyarok számára. A NFÜ éppen ezért egy brand felépítésével próbálta meg áthidalni a kommunikációs szakadékot: ez lett az Új Magyarország Fejlesztési Terv, logójával, a trikolór híddal és szlogenjével, mely szerint Új Magyarország - Benned van!
Ezzel kapcsolatban a közönség soraiból megjegyezték: a pozitív üzenetek nagyon fontosak, ugyanakkor az EU-nak az egyoldalú, kissé propagandisztikus pozitív kép helyett - a hitelesség érdekében - a félresikerült programokról is számot kellene adnia, hogy ebből mindnyájan okulhassunk és a megfelelő következtetéseket levonhassuk.
Brüsszel távol van
Márton Lídia az MTV nemzetközi kapcsolatok igazgatója a közszolgálati televízió, a média EU kommunikációban betöltött szerepéről beszélt, és kiemelte: az MTV újabban igyekszik az uniós témájú műsorokat minél inkább "beágyazva" közvetíteni, elkerülve az EU, mint téma további "gettósítását". Az igazgató asszony szerint a kötetlenebb hangvételű programok: a fikció, a gyermek-, szórakoztató- és sportműsorok jelenthetik a kulcsot az emberek uniós tájékoztatásához.
Az egyik hozzászóló szerint sokkal közelebb hozná az EU-t az emberekhez az, ha nem egy távoli brüsszeli tudósítótól hallhatnák az uniós híreket, hanem a napi belpolitikai hírek közé ágyazva. Ő is megerősítette: az uniós témák valóban a mi mindennapi életünket érintik, és ez a fajta tájékoztatás a brüsszeli történésektől csak a meglévő, "Brüsszel távol van" képet erősíti. A televíziózás kapcsán többekben felmerült az igény a mesék és egyéb műsorok eredeti nyelven, felirattal történő sugárzására is - mely bevett gyakorlat számos európai országban - és amely hozzájárulhatna a magyar fiatalok nyelvtanulásához is.
A rendezvény végére körvonalazódott, hogy a közös európai értékeknek is nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk az uniós kommunikációban, hiszen jócskán akad, amire büszkék lehetünk: egyebek mellett a Közösség már évtizedek óta a béke egyik megtestesítője (erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni) Európában és mellesleg "környezetvédelmi nagyhatalom", ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta.
