Mi a közös a számtanban és a jogban? – erre válaszol az Érthető Jog legújabb bejegyzése.
Ahogy a számtanban is ismernünk kell a számokat, úgy a jogban is ismernünk kell az alapokat, hogy utána gondolkodni tudjunk a szabályokkal, előírásokkal. De mik ezek az alapok?
A jogszabályok olyanok a jogban, mint a számok a matekban. Ezek ismerete nélkül a legegyszerűbb "összeadásnál" is rossz eredményt kapunk.
A jog különböző jogszabályok egymásra épülő rendszere. Vagyis az, hogy mi a jogszabály mindenképpen egy olyan adat, amit ismernünk kell, ha meg akarjuk érteni a jogot.Mi a jogszabály?
Azt tudjuk, hogy a kötelező előírások, szabályok jogszabályokban találhatók meg. Azt, hogy milyen jogszabályok vannak, nem más, mint Magyarország Alaptörvénye mondja ki, amit 2012-ig Alkotmányként ismertünk. Az elnevezés más és tartalmában is sokat változott, de ez az, ami lefekteti az alapvető szabályokat. Az Alaptörvény mondja meg nekünk, hogy mi minősül jogszabálynak:
„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”
Ezeken kívül rendkívüli helyzetekben még jogszabálynak minősül a „Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”
„Erősorrend” a jogszabályok között
Mint ahogyan a számok világában tudjuk, hogy melyik több a másiknál, a jogszabályok esetén is van egy „erősorrend”. Vagyis nem mindegyik rendelkezik egyforma erővel, nem mind egyenlő.
A dobogó legfelső fokán az Alaptörvény áll. Ez a legerősebb, mert semmilyen más jogszabály nem lehet vele ellentétes.
Ezt követi a törvény, ugyanis egyik rendelet sem lehet vele ellentétes.
A törvényt követi a kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete. Ezek nem mondhatnak ellent sem törvénynek, sem az Alaptörvénynek.
A kormányrendelettel nem állhatnak ellentétben a miniszterelnöki és miniszteri rendeletek, de ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeleteit sem írhatják felül. No és persze törvényt, illetve az Alaptörvényt sem.
A sort az önkormányzati rendeletek zárják. Ezek semmilyen más jogszabállyal nem állhatnak ellentétben.
Rendkívüli helyzetek
A fenti sorrendet felülírja, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő. Ilyen rendkívüli helyzet például a háborús veszély. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács rendelete „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” Ez azonban a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha azt az Országgyűlés meghosszabbítja.
„A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” hirdethető ki szükségállapot.
Szükségállapot idején a köztársasági elnök is rendeletet alkothat, ami „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. Ezek a rendkívüli intézkedések maximum 30 napig állnak fenn, hacsak az Országgyűlés meg nem hosszabbítja azokat.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó
