Az eurózóna tagországaiban a munkaerő-költségek 2000 és 2005 között átlagban évente 2,2 százalékkal növekedtek, ezt az ütemet jóval meghaladó mértékben emelkedtek az új uniós tagországokban. Ezekben az években Csehországban évi 7,4 százalékkal, Magyarországon 10 százalékkal nőttek a munkaköltségek - derül ki a német statisztikai hivatal, a Bundesamt által készített elemzésből.

Németországban a bérköltségek emelkedése mindössze évi 1,8 százalékos volt, messze elmaradt az EU 3,6 százalékos átlagától. Ausztriában 2,2 százalékos, Franciaországban 3,4, Svédországban 3,9, Hollandiában 4,0, Finnországban 4,3, Nagy Britanniában 4,7 százalékos volt az éves munkaköltség emelkedés.

Annak ellenére, hogy a régi uniós tagországokban alacsonyabb ütemű volt a munkaköltségek növekedése, ezekben az országokban a munkaadók számára a foglalkoztatás viszonylag drágább. Dánia a munkaköltségek szempontjából a legdrágább, utána Belgium, Luxembourg, Franciaország, Hollandia, Németország, Finnország következik. A legolcsóbb Litvánia.

A szakértők ellentétesen ítélik meg a német munkaköltségek alacsony növekedési ütemét. A statisztikai hivatal illetékese szerint Németország ennek révén javította más uniós tagországokhoz képest  a versenyképességét. A szakszervezetekhez közel álló IMK konjunktúrakutató intézet szerint viszont aggodalomra ad okot az, hogy a mérsékelt ütemű német bérnövekedés miatt a hazai kereslet csak lassan bővül, emiatt gyenge a konjunktúra.