A versenyszférában dolgozók 58 százaléka részesül hideg, míg 18 százalékuk meleg étkezési utalványban - derült ki egy csütörtöki sajtóprezentációból, ahol a GKI Gazdaságkutató Zrt, a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet, valamint az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés (EUFE) mutatta be, hogy az elmúlt években hogyan változott az étkezési utalványok felhasználtsága. Ádler Judit, a kutatócég munkatársa elmondta, hogy az elmúlt években csökkent a hideg étkezési jegyek használata, hiszen amíg 2003-ban 2,1 millió lakos kapott ilyen utalvány addig idén már csak 1,8 millió. A 2005-ös adatok szerint a versenyszférában dolgozók 57 százaléka részesült hideg, míg mindössze 11 százalékuk meleg utalványokban.
Hideg kontra meleg utalványok
Körülbelül hasonló számmal nőtt a meleg utalványok száma: 2003-ban háromszázezer, 2007-ben 570 ezer volt az érintett létszám. Ebből jól látható, hogy a kedvezményezettek száma nem, de a szolgáltatás minősége viszont annál inkább változott. Ez a folyamat különben egybecseng a lakosság vágyaival is, hiszen azok, akik jelenleg hidegjegyet kapnak igen nagy részben (48%) váltanának meleg étkezési jegyre, míg fordított esetben csak tíz százalékos ez az arány. Ugyancsak ide tartozik, hogy a felmérés szerint, azokon a munkahelyeken, ahol van beleszólása a dolgozóknak, inkább a melegjegyeket utalnak a dolgozóknak.
A vizsgálat - mely során hatszáz munkavállalót, ötszáz munkaadót és százötven közétkeztetőt, éttermet, illetve munkahelyi büfét kérdeztek meg - ennek megfelelően kimutatta azt is, hogy egyre erőteljesebben jelenik meg a magyar lakosság körében az az igény, hogy munkaidőben is hozzájussanak meleg ebédhez, hiszen a megkérdezettek 75 százaléka válaszolta ezt. Ezzel szemben csak 65 százalék eszik meleg ételt napközben, de közülük is csak a harmaduk tudja ezt megtenni a munkahelyén, vagy annak környékén.
Mindezt annak ellenére, hogy a felmérés szerint az étkezési jegyet elfogadó vendéglátóhelyek háromnegyede az elmúlt öt évben lépett be a rendszerbe, így elvileg bővülnie kellett volna a kínálatnak. Érdekesség, hogy amíg a munkáltatók szerint az alkalmazottak 18 százalékának van lehetősége a munkahelyén ebédelni, addig az alkalmazottak ötven százaléka nyilatkozott erről. Ádler Judit ezzel kapcsolatban elmondta, hogy valószínűleg inkább a második adat lehet közelebb az igazsághoz, mivel a fogyasztó jobban érzékeli, hol tud enni.
#page#
A gazdaságnak is jót tesz
Az étkezési utalványok terjedésével nemcsak a fogyasztók, hanem a kiskereskedők is jól járnak, hiszen kétharmaduk szerint az étkezési utalványok értékének emelése szinte biztosan növelné a forgalmukat. Ezek után nem meglepő, hogy a kereskedelmi vállalkozók nyolcvan százaléka szerint megéri a jeggyel foglalkozni, sőt ennek érdekében majdnem a megkérdezettek fele hajlandó lenne gépi beruházásra, míg kétharmaduk akár új munkaerőt is felvenne.
Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy azoknál a cégeknél, ahol elfogadnak étkezési utalványt, 12,6 százalékos munkaerő-növekedést regisztráltak, szemben az 1,8 százalékos nemzetgazdasági emelkedéssel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ennek köszönhető az ilyen mértékű növekedés, azonban mindenképpen nagy szerepe lehetett az étkezési jegyeknek.
Áttérés meleg utalványokra
A tájékoztatón elhangzott, hogy meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehet leginkább elősegíteni, a hideg utalványok értékhatárának emelése távlatilag is legfeljebb az inflációt követve (a lassú áremelkedések mellett a korrekciót 2-3 évente végrehajtva) lehet célszerű. A GKI Zrt a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan (ötezer forint), míg a meleget 11 ezer forintra emeljék. A vizsgált változatok közül a cég szerint ez a konstrukció okozza a legkisebb költségvetési bevétel kiesést, hiszen ebben az esetben 300-350 millió forint lenne a 2007-hez képest újonnan keletkező költségvetési teher.
A meleg ételre való áttérés nemcsak egészségügyi szempontból fontos, hanem ez egyre inkább megjelenik a hazai kultúrában is - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Erulin Arnaud, az EUFE alelnöke. Véleménye szerint ezzel már csak azért is jól járnak a munkáltatók, mert a közös ebéd, amikor nemcsak egy szendvicset eszünk meg gyorsan, növelheti a munkatársak közötti összetartást, ami által akár eredményesebben is végezhetik a munkájukat.
