A Kohéziós Alap - melyet a Maastricht-i Szerződés keretein belül 1993-ban fogadtak el, azzal a céllal jött létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. Az azóta sok szempontból kibővített és átalakított kohéziós politika immár a második legfontosabb tétel az uniós büdzsé szempontjából a mezőgazdaság mögött, hisz az Európai Bizottság éves költségvetésének mintegy harmadát költi a régiók közti aránytalanságok eltüntetésére - írta a BBC.
A programot, mely energiaügyi és közlekedésfejlesztési szempontból annak idején sokat segített az említett négy tagországnak, mostanában egyre több kritika éri, hogy elrugaszkodott az Unió 450 millió lakosától és azok mindennapi igényeitől. Különösen, hogy az EU-nak eddig ismeretlen gazdasági és társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie a tíz új tagállam csatlakozásával, valamint a lelassult növekedési pályával.
A rendkívül gyenge általános növekedési ráta ugyanis veszélyt jelent a szociális rendszer fenntarthatóságára, vagyis az európai vezetőknek nagyobb összegeket kellene fordítania a hosszútávú produktivitás fejlesztésére. Csakhogy az új tagállamok lakosságának 70 százaléka olyan régióban él, melyben az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Brüsszel döntésének értelmében a Kohéziós Alap 78 százalékát fordítanák a következő pénzügyi ciklusban ezen térségek felzárkóztatására. A Bizottság szakértői szerint lehetséges az, hogy a termelékenység és a regionális különbségek eltüntetése egyszerre menjen végbe az Unióban, ehhez "csupán" 33 százalékkal 336 milliárd euróra kéne emelni a kohéziós célokra szánt összeget a 2007-2013-as időszakra.
Ezzel azonban számos - elsősorban gazdagabb - tagország nem ért egyet, szerintük nagyobb szabadságot kellene adni az egyes tagországoknak abban a tekintetben, hogy mennyit költenek a szegényebb régiók felzárkóztatására és mennyit a versenyképesség javítására. A lisszaboni stratégia által kitűzött célok ugyanis felettéb rosszul állnak: az Unió által 2010-ig elvárt 20 millió extra munkahely helyett egyelőre Európa továbbra is csak 20 millió munkanélkülit tud felmutatni.
