A World Internet Project "hazai kiadása" igazán jó időben, 2001-ben indult, amikor az internet csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak ekkoriban csupán 17 százaléka használta a világhálót. Azóta bízunk abban, és reméljük évről évre, hogy valamelyik adatfelvétel után majd egyszer csak meredek felívelésről, minőségi ugrásról, fordulópontról számolhatunk be. Ebben a várakozásban azonban újra és újra, így ebben az évben is csalódni kellett. A tavalyi 25% után 2004-ben a lakosság 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést jelent, de semmiképp sem áttörést. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 %).

A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látjuk kirajzolódni.

A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internethasználat terjedését gátló tényezők között, már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik az "túl drágának" tartották internetet, ám radikálisan, és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség "nem érdekli" őket, vagy úgy vélik, hogy "nincs szükségük az internetre". Ez a tendencia idén is folytatódott és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.

Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a "digitális két Magyarország" modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internet-elérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak közt 70% az internethasználók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.