Az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia külügyminisztere, Jack Straw jelentette be, hogy a külügyminiszterek tanácsának végül sikerült elfogadnia a Törökországgal folytatandó tárgyalások keretszabályait, így elhárult minden akadály az elől, hogy az Unió megkezdje a komoly párbeszédet az országgal. Straw szerint Törökország megérdemelt ennyit, s bár a tárgyalások valószínűleg hosszú ideig tartanak és nehezek lesznek majd, az ország EU-ba való integrálása megéri a fáradtságot.
Abdullah Gül, török külügyminiszter maga is Luxemburgba repült a tárgyalások megkezdésének ünnepélyes ceremóniájára, miután Ankara elfogadta a keretrendszerét tartalamzó dokumentumot - igaz csak néhány perccel éjfél után érkezett meg oda, így nem hivatalosan egy nappal csúszott az esemény a korábban ígérthez képest. Gül úgy értékelte a lépést, mint egy történelmi pillanatot, melyben Törökország új érába lép. A tárgyalások megkezdését elsősorban Ausztria akadályozta aki ragaszkodott hozzá, hogy a dokumentumban kikössék: a tárgyalások megkezdésének nem lehet végcélja, hogy Törökország csatlakozzon az Unióhoz.
Hétfő délutánra azonban Ausztria feladta ellenállását, köszönhetően annak, hogy az EU Horvátországgal is tárgyalásokat kezd a csatlakozásról. Történhetett mindez azért, mert Carla Del Ponte, a Jugoszlávi területén elkövetett háborús bűnöket nyomozó hágai főügyész előzőleg nagyon pozitívan nyilatkozott Horvátország együttműködési készségéről az EU külügyminiszterei előtt. Így tehát hiába ragaszkodott Ausztria korábban egy lazább társulási szerződés célként való kítűzéséhez, végül mégis csak a teljes tagú csatlakozás került be a szövegbe, mint a tárgyalások végcélja - 42 évvel azután, hogy Törökország jelezte csatlakozási szándékát az Európai Közösséghez.