Az elemzés összegzése arra is kitér, hogy a kormányzat átmeneti megszorító intézkedései a politikai kompromisszum-képtelenség miatt csak a csődhelyzet elkerülésére szorítkoznak és a strukturális átalakítások esélye inkább csökkent az utóbbi hetekben.
Az intézet szerint ezenkívül erős a veszélye annak, hogy "a kiadáscsökkentő intézkedések hangsúlyozottan átmeneti jellege, az állami kontroll kiterjesztése és a demagóg ellenzéki reakciók hosszabb távon tovább erősítik az állam befolyását egy olyan országban, ahol éppen az újraelosztás extrém magas szintje, a túlszabályozottság, illetve a választók államfüggősége jelenti az egyik legfőbb problémát".
Az elemzés szerint Gyurcsány Ferenc pozíciója a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben megerősödött, nőtt a valószínűsége annak, hogy a 2009-es költségvetést megszavazza a parlament, és - akár 2010-ig is - Gyurcsány Ferenc maradhat a miniszterelnök. Ezt azzal magyarázzák, hogy az SZDSZ és az MDF frakciója a kormányzati javaslatok iránt nagyobb nyitottságot mutat az utóbbi időszakban, valamint a kedvezőtlen gazdasági helyzetben a kormányzás átvétele sem az MSZP más politikusainak, sem a Fidesznek nem érdeke.
A kormányzat gyors válságkezelő intézkedései a kutatások szerint rövid távon javítják annak megítélését. Ezek kedvezőtlen politikai hatása azonban hosszabb távon várhatóan "utoléri" majd a kormányt. A 13. havi bérezés elmaradása 700 ezer közalkalmazottat, míg a 13. havi nyugdíj maximálása 900 ezer nyugdíjast érint kedvezőtlenül. Összesen tehát 1,6 millió szavazót, olyan választói csoportokat ráadásul, melyek különösen fontosak az MSZP számára.
Az elemzés rámutat: abban, hogy az elmúlt hónapokban Magyarország pénzügyi spekuláció célpontjává vált, csak másodlagos szerepet játszottak a fundamentális tényezők. A bizalomvesztésben jelentős szerepe volt egyrészt a 2000 és 2006 közötti magyar gazdaságpolitikáról, másrészt a hazai politikai viszonyokról kialakított lesújtó nemzetközi befektetői vélekedéseknek. A hazai politikával szembeni leggyakoribb nemzetközi kifogások a választások idején periodikusan megismétlődő populista intézkedésekkel, a reformok elfogadásának képtelenségével, és mindezek okaként megjelölt szélsőséges politikai megosztottsággal függnek össze.
A politikai kompromisszumok hiánya a válság kezelésében több vonatkozásban is kockázatokkal jár. Rövid távon a politikai megosztottság korlátozza a kormány mozgásterét. Közép- és hosszú távon kockázatot jelent, hogy úgy tűnik, a politikai erők a gazdasági válságot sem képesek arra kihasználni, hogy egységesen igyekezzenek csökkenti a magyar lakosság körében az államfüggőséget, a túlméretezett állami újraelosztásra való igényt.
Az intézet szerint abból, hogy a Fidesz mind a szociális kiadások csökkentését, mind a hitelfelvételt ellenzi, nyilvánvalóvá teszi: a párt nem számít arra, hogy a közeljövőben kormányzati pozícióba kerül. A Fidesz konfrontatív stratégiája azon alapul, hogy a válság felelőseként a miniszterelnököt jelöli meg és a megszorításokkal népszerű, adócsökkentésen alapuló válságkezelő javaslatot szegez szembe, amelynek fedezetéül a nyilvánosság előtt olyan, pénzügyi szempontból jelentéktelen kiadáscsökkentő lépéseket szorgalmaz, mint például a kisebb létszámú parlament vagy az önkormányzati képviselők számának csökkentése.
A kutatások szerint a jelenlegi válsághelyzetben felerősödött a választók körében a politikai összefogás és a konstruktív politikai megoldások iránti igény. Ezt az igényt a Fidesz nem vette figyelembe, így a pártot az a veszély fenyegeti, hogy bár mondanivalójának tartalmával és megoldási javaslataival nagy részben egyetértenek a választók, a konfrontatív politikai stílus miatt a gyengébben kötődő szavazók elpártolnak a Fidesztől.
A gazdasági szakértők véleményével szembehelyezkedő gazdaságpolitika pedig rontja Orbán Viktor és a Fidesz megítélését a befektetők körében: az IMF-hitel bírálata és egyes erősebb nyilatkozatok a párt diplomáciai kapcsolatait érinthetik kedvezőtlenül.
Az elemzés ugyanakkor kitér arra, hogy a Fidesz adócsökkentésre koncentráló üzenetei már felkészülést jelentenek a jövő évi vitákra, amelyekben a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatottság növelése játssza majd a főszerepet. A Fidesz a népszerű javaslatokkal rövidebb távon feláldozza a kompetens politikai erő képét, de éppen ennek újraformálására törekszik majd 2009-ben és 2010-ben - áll a dokumentumban.
A kutatás szerint bár az IMF, az EU és a Világbank pénzügyi segélycsomagja rövid távon megmentette a hazai pénzügyi rendszert és az államot az összeomlástól, a forint árfolyamának ingadozása és a magyar gazdaság sebezhetősége várhatóan a továbbiakban is probléma marad. A nagy elosztó rendszereket érdemben módosító reformok az elkövetkező két évben sem várhatóak, és ezek a problémák (például a rendkívül magas adóterhek vagy a jóléti kiadások) továbbra is "fojtogatóan rátelepszenek" majd a magyar gazdaságra.
A reformok mellett legalább olyan fontos tényező az is, hogy bár a mostani válság az állam szerepének újragondolását igényelné, hazánkban nem számíthatunk arra, hogy az állampolgári elvárások mérséklődjenek.
