„Az Államvédelmi Hatóság azért van, hogy a rosszat lássa meg az állampolgárban. A jót meglátni bennük nem az ő dolga.”

Farkas Mihály, egykori honvédelmi miniszter, 1947. június 21., Kelenföld

– És ezért kellett nekik az én Ferimet elvinniük? – tört ki az asszonyból a zokogás.

A nap már lemenőben volt, és ahogy a sugarak áttörtek az aprócska ház ablakain, tompa fény vetült a konyhaasztal körül ülő négy alakra. Az ötvenes éveiben járó nő remegő kézzel gyűrögette a kezében lévő konyharuhát. Tőle balra egy idősebb, őszülő hajú férfi ült, tenyerében egy fogpiszkálót görgetve próbálta oldani a lelkében dúló feszültséget. Mögöttük a sarokban két, húsz év körüli fiatalember támasztotta a falat. Míg egyikük az érezhetően nyomott hangulat ellenére is megpróbált mosolyogni, társa arcán szemernyi érzelem sem tükröződött.”

A rettegett Andrássy út 60-ban, az Államvédelmi Hatóság pincéiben a nyomozók nem válogatnak az eszközökben, hogy vallomásra kényszerítsék az őrizeteseket. Ezt teszi Szabados Imre százados is, aki a legdurvább módszerektől sem riad vissza, hogy feljebb kerüljön a ranglétrán. Hűen követi a Párt elvárásait, és ennek megfelelően lát neki egy koncepciós nyomozás lefolytatásának. Közben pesti bérlakások mélyén, cukrászdák homályos sarkában eldugott asztaloknál a diktatúra és az ÁVH fenyegetettségével dacolva titkos megbeszélések folynak… De vajon sikerül az ellenállók terve?

Bár a könyv regény, és így a történet a fantázia szüleménye, sok minden valós tényeken és eseményeken alapszik, és hiteles képet kapunk Rákosi Mátyásról vagy éppen Péter Gáborról.  Az ÁVH nyomozóinak többsége is létező személy, és a történet helyszínei mellett mi is nap mint nap elsétálunk Budapesten. A könyv tökéletes történelmi hitelességgel repít vissza minket hetven évvel korábbra, miközben összeérnek a szálak, és lebilincselően izgalmasan bontakozik ki előttünk a történet fonala.

Cserhalmi Dániel végzettsége szerint környezetgazdálkodási agrármérnök, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, egyetemi docens. Nős, két gyerek édesapja, további szabadidejében olvas, vagy a zenekarával játszik. Gimnazista kora óta ír, a Csengőfrász megírását a korszak iránti érdeklődése, a krimi iránti szeretete és korábbi olvasásélményei is inspirálták. 2014-ben kezdte el a könyv megírásához szükséges kutatást, amelyben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is közreműködött. A Csengőfrász az Atlantic Press Kiadó gondozásában jelent meg.