Az oktatásügy a magyar közélet egyik legmeghatározóbb témája a rendszerváltás óta, sajnos gyakran negatív értelemben. Különösen igaz ez az elmúlt két évre, az eddigi leghosszabb oktatási tüntetéshullámmal, amelyet tanársztrájkok sora övezett. A megmozdulások oka nem pusztán a tanárok alacsony bére; az oktatási rendszer egésze kritikus állapotban van, és ez nem csak a tanárokat, de minden magyart – diákokat, szülőket, a gazdaságot, a társadalmat – érint, és majdnem mindenkinek van róla véleménye. A Republikon legújabb kutatásában felmérték, hogyan értékeli az oktatási rendszer állapotát a magyar társadalom, beleértve a különböző demográfiai csoportokat és a pártok szavazótáborait.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Összességében elmondható, hogy vannak egyértelmű trendek: a magasabb végzettségű, nagyvárosban élő, fiatalabb válaszadók kritikusabbak az oktatási rendszerrel kapcsolatban, azzal együtt is, hogy egyébként mindenki az. Fontos viszont látni, hogy ezek éppen azok a csoportok, amelyekben az ellenzéki szavazók felülreprezentáltak, így nem szimplán demográfiai, hanem politikai törésvonalak is befolyásolják az oktatásról alkotott véleményt.
