Csaknem tíz éven át működhet zavartalanul a Vértesi Erőmű, mivel elkészült és átadták rendeltetésének három blokk füstgáz-kéntelenítő berendezését. A felújításokkal lehetővé vált, hogy az oroszlányi társaság továbbra is szenet használjon az áram előállításához, illetve a későbbiekben az egyik blokk alkalmassá válik biomassza eltüzelésére is. A 230 megawattos erőmű modernizálása is lezajlott a füstgáz-kéntelenítő telepítése mellett. Ez azt jelenti, hogy jobb hatásfokkal képes eltüzelni a márkushegyi bányából származó szenet.
A Vért néven is ismert Vértesi Erőmű Rt.-nek a félmúltja legalább annyira érdekes, mint a jelene és a jövője. Ez az üzem ugyanis egyfajta politikai szakítópróba tárgya is volt az Orbán-kormány időszakában. A Magyar Villamos Művek Rt. akkori vezérigazgatója, Katona Kálmán egy emlékezetes közgyűlési szavazással óvta meg az erőművet a bezárástól. Ekkor fordult elő először, hogy az állam egyik intézménye ellentétesen döntött lényegi gazgasági kérdésben, mint ahogyan a másik állami intézmény azt előkészítette, illetve elvárta. Az akkori vezérigazgató a döntését megelőzően egy éven keresztül vizsgálta a Vértes Erőművet, melynek esetében nem csupán a környezetvédelmi retrofil megépítése, hanem foglalkozatáspolitika - 4 ezer család munkája - is tét volt. Ráadásul éppen akkor volt egy olyan téli időszak Magyarországon, amikor heteken át tartó komoly hideg energiaellátási problémákkal fenyegetett, nem kapott az MVM áramot sehonnan külföldről, az ország saját gázkészletei fogyóban voltak, s végül korlátozásokat kellett bevezetni. A Vértesi Erőmű azonban - Katona Kálmán szavaival - döngetett teljes erőből. Vagyis az ellátási zavarok leküzdése is az oroszlányi vállalat megmaradása mellett szólt, s végeredményben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elleni közgyűlési szavazással az MVM megmentette a Vért erőművet a bezárástól, s segítette hozzá a későbbi, azaz a héten befejeződött 20 milliárd forintos rekonstrukcióhoz.
