A Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda által rendezett összejövetel központi témája az volt, hogy az új épület miképpen hat majd a környezetére.
Janesch Péter a vasúti terület, a Terézváros és a Nyugati tér átalakulását határozta meg célként, amit összehangolva kell kezelni. Ennek előfeltétele, hogy a sínek a föld alá kerüljenek, akkor is, ha háromszor annyiba kerül, mint a lefedésük (felülépítésük). A többlet megtérül a környezet jobb hasznosíthatóságában, minőségében - mutatott rá.
Érvként hozta fel az építész, hogy a lefedett terület feletti park három oldalról körbe lesz zárva (Westend City Center, Eiffel- csarnok, új kormányzati épület). Ugyanakkor hiába húzzák ki a síneket a csarnokból, a vasúti utasforgalom érinteni fogja a pályaudvart, ez pedig mindenütt a világon szlömösödéssel jár.
Amennyiben a sínek a föld alá kerülnek, a Városliget bejön a Nagykörútig. A Westend parkolóháza - amely az új parkra néz - funkciót fog váltani, és első osztályú irodák lesznek belőle. A Westend bővítése pedig nem vasúti területre, hanem zöld felületre néz majd, drágább lakásokkal, szállodákkal. Az Állatkert hátsó traktusa is megnyitható lesz az új parkra. A pályaudvar csarnoka pedig befelé és kifelé egyaránt funkcionáló vendéglátó-szórakoztató hely lesz.
Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára magánvéleményét hangoztatva a tervvel kapcsolatban úgy vélte: nem lehet megállni a harmadik lépcső előtt.
Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke szerint szintben kell összekapcsolni a Terézvárost Angyalfölddel, illetve Új-Lipótvárossal. Példaként hozta fel azt, hogy a Kodály Körönd nyílegyenes sétánnyal kapcsolható össze a Lehel téri templommal, és a sétány továbbvihető a Dunáig. Egy ilyen változás a környező utcák funkcióváltásával, felértékelődésével jár.
