Kitört az optimizmus a magyar munkavállalók körében

Rekordmagas pontszámot ért el az esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció a hazai munkavállalók körében, emellett már nemcsak a tavaly őszi, de még a válságot megelőző időszakhoz képest is optimistábban tekintenek a jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására. A derűlátást némileg árnyalja, hogy érzékelhetően megnőtt azok aránya, akik ugyanannyi pénzért akár többet is dolgoznának.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A lassan két éve tartó járvány negyedik hullámának megjelenése előtt készített felmérésben a munkaerő-piaci tendenciák kifejezetten optimizmusra adnak okot, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 73 pontos értéket vett fel 2021 szeptemberében, ami az előző és az azt megelőző év hasonló időszakához képest 4-4 pontos emelkedést jelent, ha pedig figyelmen kívül hagyjuk a munkavállalók jelenlegi állásuk megtartása iránt érzett motiváció korrigáló hatását, akkor egy fokozatosan stabilizálódó hangulat érzékelhető.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a tavalyi adatokkal összevetve már jóval optimistábbak a mostani munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban: a tavaly őszi 85 pont után idén szeptemberben már 90 pontot vett fel ez a részindex, ami jelentős javulásnak számít, bár a két évvel ezelőtti azonos negyedévben mért időszakhoz képest (94 pont) még elmarad.

(Fotó: Pixabay)

Számottevő emelkedés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó milyen hosszú időszakra látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 52 százalékról 59 százalékra emelkedett azok aránya, akik több mint öt évre látják biztosnak az állásukat, illetve 71 százalékról 79 százalékra ugrott azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy legalább ennyi ideig fennmarad a cég, amelyben dolgoznak.

A munkavállalók korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 59, 2019-ban pedig 54 pont volt.

Ellentmondó trendek 

A kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt negyedévekhez képest némileg emelkedett a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció is (59 pont), ugyanakkor az egy évvel ezelőtti értékhez képest (58 pont) nem tapasztalható érdemi változás. A 2019-ben regisztrált 36 ponthoz képest azonban még így is jelentős az emelkedés, ami ugyancsak azt a trendet támasztja alá, hogy a munkavállalók ugyan már kevésbé aggódnak amiatt, hogy a mostani munkahelyüket esetleg elveszíthetik, de az optimizmusuk még így is jelentősen elmarad a válság előtti időszakhoz képest.

A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredmények egymásnak némileg ellentmondó trendeket tükröznek, ezért tűnhet úgy, hogy nem történt érdemi változás egy év alatt: az előző év azonos időszakához képest 41 százalékról 48 százalékra emelkedett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, ugyanakkor 50-ről 46 százalékra csökkent azoké, akik nehezebb munkát is hajlandóak lennének elvégezni ugyanennyi pénzért. Továbbá 70 százalékról 68 százalékra csökkent azok aránya is, akik hajlandóak lennének a jelenleginél messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyükre, illetve 74 százalékról 72 százalékra csökkent azok köre, akik hajlandóak lennének a saját költségükön is továbbképezni magukat.

„Az őszi adatokból úgy tűnik, hogy a nyáron elindult pozitív irányú tendencia folytatódik és a korábbi stagnálás után a magyar munkavállalók továbbra is egyre optimistábbak a saját helyzetük megítélésével kapcsolatban” – mondta el Kiss Márk István.
Nem stabil a magyarok anyagi helyzete 

A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor hozzátette: az emelkedő kárkifizetések trendje azt mutatja, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete továbbra sem mondható stabilnak, ami alátámasztja a különböző jövedelempótló és hitelfedezeti biztosítások fontosságát.

A felmérésből továbbá kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest. Az iskolai végzettséget figyelembe véve a diplomások (76 pont) a legoptimistábbak, megelőzve az érettségivel és szakmunkásvégzettséggel rendelkező (72-73 pont) dolgozókat. A regionális eltéréseket tekintve a Nyugat – Magyarországon élők (75 pont) mind a Közép-, mind a Kelet-Magyarországon élőket (72-72 pont) megelőzik.  Életkori bontás alapján a 30-39 és a 40-49 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (75-74 pont), utánuk következnek a 18-29 évesek és az 50-59 közöttiek (71-70 pont). A férfiak és nők között kézzelfogható eltérés tapasztalható a stabilitási index kapcsán: a nők körében 70, a férfiaknál 75 pontot mértek.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo