Az infláció az élet minden területére begyűrűzött, hatását a 18 és 70 év közöttiek leginkább a háztartási kiadásaik növekedésén keresztül érzékelik. Az áremelkedések hatására a lakosság 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak pedig enyhén nőttek a költései e területen. Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy nem történt változás a költségeiben – derült ki az OTP Bank reprezentatív felméréséből. A háztartási kiadások közül leginkább az élelmiszer, az energia és rezsi, valamint az üzemanyag és közlekedés áraiban tűnik fel az embereknek a változás, de jelentős azoknak is a száma, akik a vendéglátószektor, az építőanyag vagy éppen az elektronikai, műszaki cikkek árai terén tapasztalják az áremelkedést.

A lakosság nagy része szinte az összes vizsgált területen további jelentős áremelkedésre számít a kutatás szerint, melynek köszönhetően a háztartások már tavaly elkezdték visszafogni a fogyasztásukat: tízből nyolcan az élelmiszereken, az emberek háromnegyede a rezsin, míg 65 százalék a tartós fogyasztási cikkeken igyekszik spórolni. De igen magas azoknak is az aránya, akik a szórakozás és a vendéglátóhelyek látogatásának csökkentésével (64 százalék) vagy éppen az üzemanyag és a közlekedési költségek visszafogásával igyekeznek félretenni.

A KSH 2023 márciusi, kiskereskedelmi forgalom volumenére vonatkozó, naptárhatástól megtisztított adatai szerint 13,1 százalékkal kevesebbet vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul úgy, hogy az infláció mértéke miatt jóval több pénzt hagytak a kasszáknál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A 2023. január–március közötti időszakban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,5 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.