Ezekből az édességekből tavaly 27 ezer tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerűségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.
Tudományos kutatások és régészeti feltárások bizonyítják, hogy a Közel-Keleten az emberiség már az i. e. 8.000-7.000 környékén termesztett gabona fajtákat. Köztudott, hogy az óegyiptomiak fedezték fel azt, hogy a magvakból kelesztéssel kenyeret lehet készíteni. Ennek technikája a rómaiak közvetítésével terjedt el Európa szerte, így a Kárpát-medencében is i. e. 4.900 körül. Habár a gabonafélék termesztése, a kekszek, a sütemények és a cukrászáruk története is több ezer évre nyúlik vissza, az édességek történetében a legnagyobb mérföldkövet az ipari forradalom jelentette.
Először angol pékek készítettek a maihoz hasonló kekszet úgy, hogy a kisült kenyeret megédesítették és visszarakták a kemencébe, hogy az megkeményedjen. Innen ered a keksz angol neve, a "biscuit" is, amely ezt jelenti, hogy "kétszer sült". A kereskedelem bővülésével, külföldről behozott magvakkal, szárított gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesítették a kekszeket és süteményeket.
Nagy a magyar piac
Magyarországon tavaly mintegy 27 ezer tonna keksz és piskótaféleség került a polcokról a fogyasztók kosaraiba, ami azt jelenti, hogy egy magyar lakos átlagosan 2,7 kilógrammot fogyaszt el ezen édességekből évente. Annak ellenére, hogy hazánkban évről évre folyamatosan nő a keksz- és piskótafogyasztás mértéke, ez az adat még jócskán elmarad az EU "keksz nagyhatalmának" számító Hollandia és az átlagot képviselő Anglia, Olaszország és Dánia fogyasztásától, ugyanakkor jócskán megelőzzük a lista végén álló Görögországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát.
A magyar fogyasztók tavaly mintegy 23,6 milliárd forintot költöttek kekszre és piskótákra. Ezen belül a legtöbbet édes kekszekre (7,4 milliárd forint), mártott kekszekre (3,3 milliárd forint), háztartási kekszre (3,1 milliárd forint), piskóta féleségekre (2,8 milliárd forint) valamint puszedlikre (1,8 milliárd forint) költöttünk. A kekszek és piskóták fogyasztásának hátterében több szempont húzódik meg. Mi magyarok a legszívesebben ízük és állaguk miatt (30%), finomságuk okán (28%), éhségünk csillapítására (27%), vagy egyszerűen csak jó közérzetünk megteremtéséért (26%) fogyasztjuk ezen termékeket.
Egészséges kekszet enni
A kekszek és kekszféleségek pozitív táplálkozás-élettani hatását a gabonafélék magas szénhidráttartalma adja. A gabonafélék táplálkozástani szempontból a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. Egyik fő tápanyaguk a szénhidrát, amelynek jelentős hányada keményítő, ami nagyon jól hasznosítható energiaforrás, hiszen a megfelelő rosttartalom mellett hosszan tartó és egyenletes energiával látja el szervezetünket.
A gabonamagvak héja elsősorban vízben nem oldódó rostokat, (cellulózt, hemicellulózt, lignint) tartalmaz. Ezek a ballasztanyagok részt vesznek a normális bélműködés fenntartásában. Bőséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnő a térfogatuk, és a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét lerövidítik. A vízben oldódó rostanyagok (elsősorban a zabra jellemző béta-glukán) szerepe is kiemelkedő. A zsírsavakra, a koleszterinre és az epesavakra is jó hatással vannak, s mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintet is.
A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B-vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E-vitamin található. Ezen kívül jelentős az ásványi anyag tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is található bennük.
A teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek, köztük a teljes kiőrlésű kekszek rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti az elhízás kockázatát, valamint védőhatása van a szív-érrendszeri betegségekkel, bélrendszeri rosszindulatú daganatokkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.
