Az Eurostat szeptemberben megjelent, úgynevezett maginflációs mutatója (a pénzromlás torzító hatásoktól megtisztított index) szerint a magyar fogyasztói árindex növekedése volt a legnagyobb az EU-ban. Ezt támasztják alá az Intrum ECPR-adatai is: Görögország után hazánkban számoltak be a legtöbben arról, hogy az infláció enyhén (27 százalék), vagy súlyosan (65 százalék) érinti a háztartásuk pénzügyeit.
Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója emlékeztetett: az inflációt már tavaly is komoly problémának nevezték a magyar válaszadók, 2021-hez képest azonban azóta azt is látnunk kell, hogy a magas magyarországi infláció (egyelőre) letörhetetlennek tűnik.
„A magyar infláció évek óta az egyik legmagasabb az EU-ban, az árindex például 2020 januárjában 4,7 százalékkal, tavaly decemberben 7,9 százalékkal, idén márciusban pedig már 8,5 százalékkal nőtt. A mostani, európai szinten kiemelkedő infláció beleillik ebbe a trendbe, csakhogy most nem jár együtt dinamikus gazdasági növekedéssel, ezért a lakosság sokkal jobban megérzi azt, mint korábban.”
Deszpot Károly kiemelte, hogy 2022 első feléig a rekordmagas infláció mellett is az volt a jellemző, hogy növekedett a magyar háztartások fizetőképessége.
„Ez a trend azonban idén megtört, és a fizetőképességi adatok alapján recesszióra számíthatunk jövőre. Ennek hatásai, például az emelkedő munkanélküliség és a csökkenő jövedelmek miatt tovább romolhat a lakosság pénzügyi helyzete akkor is, ha a fogyasztói árak stabilizálódnak.”
