Ezzel szemben több európai országban fordított a helyzet: a nyugdíjasok számára folyósított összegekből megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 28 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány. A hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.
A Retirement Scope hazánkban több ezer megkérdezettet felölelő felmérésből kiderül az is, hogy a magasabb keresetűeknek nyugdíjba vonulásuk idején lényegesen nagyobb hiánnyal kell számolniuk, ha az aktív korukban megszokott életszínvonalat a munkabérüknél jóval alacsonyabb összegű nyugdíjból kell fenntartaniuk.
Az Aranykor korábbi felméréséből az derült ki, hogy a nyugdíjba vonulók 99, míg az aktívak 25%-a egy összegben veszi fel nyugdíj célú megtakarításait. Az Aviva Életbiztosító felmérésből pedig arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjas éveikre nem szívesen gondoló magyarok inkább a nyugdíjas kori munkát választják a hosszú távú öngondoskodás helyett.
Évről évre nő a hiány
Ezt támasztják alá az AXA csoport Magyarország ingyenes "pénzügyi tervezés" szolgáltatásának tapasztalatai is: az elmúlt évek során a szakemberek több ezer ügyfél anyagi helyzetét mérték fel és tettek javaslatot a pénzügyi biztonság elérése érdekében. Megállapították, hogy életkortól és nemtől függetlenül igaz az az összefüggés, miszerint minél magasabb valakinek a jelenlegi fogyasztása alapján elvárt nyugdíjaskori szükségleti szintje, jellemzően annál nagyobb az ehhez mért hiány mértéke. Eszerint aki most tehetősebb, az sem tesz félre időskorára jövedelmével arányosan magasabb összeget. Továbbá a hölgyeknek komolyabb összeget kell megtakarítaniuk, hisz várhatóan tovább élnek, így hosszabb nyugdíjas időszakra kell felhalmozniuk vagyont.
Egy átlagos, 30-40 év közötti, havi 150 ezer forintot költő férfi időskorra szánt megtakarításai jelenlegi szükségleteinek 60 százalékára nyújtanak fedezetet, tehát a hiány 40 százalék. Ezzel szemben egy 300 ezer forintból élő férfi esetében ez az arány megfordul, és a hiány ekkor már közel 60 százalék.
Az alábbi grafikon a mintaként kiragadott korosztálynál végzett pénzügyi tervezések során felmerült havi szükségletek és az azokhoz kapcsolódó nyugdíjas kori hiány összefüggéseit mutatja. A szükséglet és a hiány között fennálló összefüggés bármely vizsgált korosztály esetében megfigyelhető.
Tudatos tervezés szükséges
Lényegesen csökkenthető a különbség a rendelkezésre álló nyugdíj és a megélhetéshez szükséges összeg között, ha az aktív dolgozók a várható állami és magánnyugdíjukat egyéb felhalmozásokkal, például adókedvezményt is biztosító, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészítik ki. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, minél hosszabb a megtakarítási időszak, havi szinten annál kisebb összeget kell megtakarítani a kitűzött felhalmozási cél eléréséhez.
A tudatos pénzügyi jövőtervezést tehát a lehető leghamarabb érdemes elkezdeni. A kötelező nyugdíjjellegű befizetéseket jól kiegészítik a harmadik nyugdíjpillér szerepét betöltő önkéntes nyugdíjpénztári és a negyedik pillérként ismert nyugdíj-előtakarékossági számlákon gyarapodó megtakarítások. Elengedhetetlen, hogy időben tájékozódjunk a különböző befektetési lehetőségekről és ne halogassuk a felelős döntések meghozatalát.