A testület megállapításai szerint elsősorban az oktatási célú beruházások elégtelensége, a szakképzett munkaerő elvándorlása, illetve az alacsony születésszám fogja fékezni a növekedést. A lehetséges megoldás a szakértők szerint Törökország integrálása az Európai Unióba, hiszen lényegében Törökország az egyetlen olyan ország, ahol a lakosság erőteljesen gyarapodik, és sok tekintetben része az európai kultúrának, illetve művészetnek. A tanulmány szerint 2050-re minden ötödik aktív európai török lesz. (Demográfiai probléma nemcsak az EU-ban van, hanem itthon is, aminek köszönhetően egyre nehezebben jutnak munkához az idősek.)
A Lisszaboni Tanács a tizenkét új kelet-európai tagországot, illetve két potenciális új tagot, Horvátországot és Törökországot vont be a felmérésbe a European Human Capital Index, azaz az emberi erőforrás helyzetének az elemzéséhez. A mutató elsősorban azt jelzi, hogy az egyes országok mennyire képesek az emberi erőforrás fejlesztésére illetve megtartására.
Kik élnek szegénységben?
E tekintetben Magyarország a 8-ik helyen van, s a listát sorrendben Szlovénia, Törökország, Litvánia, Csehország, Észtország vezeti, az utolsó Horvátország és Lengyelország. A listavezetőknek van reális esélyük arra, hogy két éven belül elérjék a nyugati életszínvonalat. Rosszak viszont Bulgária, Horvátország és Lengyelország kilátásai, náluk "reális az esély arra, hogy az európai átlaghoz képest relatív szegénységben fognak élni".
Az emberi erőforrás fejlesztését célzó egy főre eső ráfordítások terén Szlovénia után Csehországot, Észtországot, Magyarországot és Litvániát emeli ki a tanulmány. E tekintetben Lengyel- és Horvátország a középmezőnyben található, míg a törökök, szlovákok és románok sereghajtónak számítanak, elsősorban az oktatás alacsony színvonala és elégtelen támogatása miatt. (A magyar kormány az Európai Szociális Alappal (ESZA) társfinanszírozásban majd' ezermilliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a humánerőforrások fejlesztésére.)
A szerzők a humántőke minőségének javítása végett azt javasolják a régió országainak, hogy a közkiadások nagyobb hányadát fordítsák oktatásra és szakképzésre.
