Az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer teljes elkészültének határideje december 15.-e volt, s bár Vajda László földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi főosztályvezető arról nem rendelkezik információval, hogy az ágazat illetékes hivatala el is készült-e a munkával, azt biztosan állíthatta a Miniszterelnöki Hivatalban december 16-án tartott tájékoztatóján, hogy hazánk emiatt nem kapott és nem kap piros lapot az Európai Uniótól. Amúgy éppen egy esztendővel ezelőtt négy ponton is jó okkal emeltek kifogást a magyar agrárügyi felkészülés hiányosságai miatt, az egyik megnevezett terület az úgynevezett kifizető ügynökség kialakítatlansága, a másik pedig az integrált irányítási rendszer késlekedése volt. Vajda László lényeges körülménynek tartotta, hogy a csatlakozásig mind a két - egymással is összefüggő - ügyben rendeződtek a viszonyok, azaz megfelelően működik az ideiglenes akkreditálással elindított kifizetőhely és a 86 különféle támogatási jogcím hátterét jelentő integrált irányítási és ellenőrzési rendszerünkre is igent mondott az EU.
Vajda László fontos pénzügyi kérdésnek tekinti a nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) életre hívását, már csak azért is, mert ez az intézmény az unióban is újnak számít. Ehelyütt például támogatáshoz juthatnak a kisebb agrárüzemek, az ezer eurós, például állategészségügyi, illetve jóléti beruházások azonban csak a későbbiekben lesz elérhető a honi gazdálkodóknak is. A társfinanszírozással rendelkezésre álló 602 millió eurót tehát az elkövetkező években lehet fejlesztésekre igényelni.
A december 20-ával kezdődő héten is találkoznak Brüsszelben az unió agrárminiszterei. Az EU-s bürokráciában való szerepvállalásunk például amiatt különösen fontos, hogy érvelni lehessen a szélsőséges mennyiségekkel járó gabonatermés finanszírozása mellett is. Brüsszelben nem könnyű elfogadtatni azt, hogy egyik évről a másikra azonos vetésterületen szinte duplaanyi a betakarítanivaló. A múlt évben alig érte el a 9 millió tonnát a gabona, az idén pedig meg is haladja a 16,5 millió tonnát. A gond nem csupán az, hogy az öntözés hiánya eltérő mennyiségeket produkál, hanem az is, hogy amióta EU-tagok vagyunk, a kormányzatnak a piacszabályozásba nincs beleszólása. Vajda László jelezte, hogy van esélyünk rá, az EU az intervenciós készletek mérséklése érdekében számunkra kedvező döntést hozhat. Még az is lehetséges, hogy az intervenciós készlet egy részét Németországban és Belgiumban helyezhetjük el.
Az agrárium idei 1-9. havi mérlege rendhagyó, mivel jellegzetesen nagy a különbség az élelmiszeripari behozatal, illetve export növekedése között, az előbbi 30 százalékot, az utóbbi 2 százalékot tett csak ki. Tény, hogy a statisztikai megfigyelés ma már nem olyan precíz az unió piacát illetően, mint volt pár évvel ezelőtt. De az import és az export arányára vonatkozó adat valós. Vajda László szerint az okok egyike, hogy az elmúlt egy-két évben gyenge terméssel, aszályos időszakkal volt kénytelen számolni az ország, eléggé általánosan csökkent a kivitel dinamizmusa, néhány termék esetében pedig a ténylegesen kivitt mennyiség is kevesebb volt a korábbinál. Az is igaz, hogy a régi uniós országok általában nagy rutinnal képesek behatolni új piacokra, s ebbéli erejük jóval nagyobb, mint a miénk. Magyarországon az élelmiszerkereskedelemnek a 60 százalékát kevesebb mint tíz nemzetközi hálózat tartja kézben. Közreműködésükkel azért bővül az import, mert magyarországi partnereik közül még elég kevés hajlandó mind a mennyiségi, mind a választékra és szállítási határidőre vonatkozó igényeknek megfelelni.
