Csikán Attila, a Közgáz rektora még a március 19-én megrendezett hallgatói fórumon elmondta, hogy a tantervfejlesztés alapvetően két nagyobb részre bontható, oktatásfejlesztési és tartalmi elemekre. Az oktatásfejlesztés az egyetemi karokat érinti, mégpedig az oktatás erős differenciálásán keresztül. Ez azt jelenti, hogy a jövőben külön képzés fog indulni leendő közgazdászok, társadalomtudósok, informatikus-közgazdászok és talán környezetgazdászok számára. Ehhez jön még az államigazgatási főiskolai képzés, amit a 2002/2003-as tanévtől egyetemi ágként kívánnak működtetni. Az biztos, hogy a közgazdasági és társadalomtudományi karokra külön felvételi lesz, és teljesen eltérő alapképzésben fognak részesülni a hallgatók. A felsorolt változtatások többek között azt célozzák meg, hogy a BKÁE multidiszciplináris egyetemmé váljon.
Már a következő tanévben gyökeresen megváltozik a közgazdászképzés oktatási struktúrája. Alapképzés az első két évben lesz, melynek végén eldöntheti a hallgató, hogy milyen irányba kíván szakosodni. A harmadik évben kerülhetnek sorra a felvezető tantárgyak, majd az utolsó két évben jelentkezhetnek szakirányokra a hallgatók. Mind a gazdálkodási, mind a közgazdasági karon indulni fognak új szakok, szakirányok, ilyenek például a közgazdasági karon, pénzügy szakon az aktuárius és pénzügyi befektető szakirány, vagy a közgazdasági szakon a piacelemző, munkaerő-piaci szakirány.

A négy elem
Csikán Attila a készülő tantervnek négy alapvető elemét emelte ki. Az oktatás intenzitásának növelését a tartalmi követelmények szintjének fejlesztésével és az oktatás koncentrálásával kívánja elérni – azaz kevesebb tantárgy lesz. Az egy féléves, egy idősávos tárgyak valószínűleg megszűnnek, végeredményképpen pedig csökkenni fog az egyetem mellett rendelkezésre álló szabadidő mennyisége. Növelni akarja a rektor az egzakt tárgyak arányát is, ami az alapképzésben az úgynevezett economics tárgyak (mint például a matematika, a számvitel, a mikroökonómia) meghatározó súlyát hozza majd. Mennyiségileg nem fog változni a tananyag, csupán a hosszabb oktatási idő révén mélyebb lesz az elsajátítható tudás.
A harmadik tartalmi elem az oktatási és tanulási fegyelem fejlesztése, mely folyamat első lépését az oktatóknak kell megtenniük, a tantárgykínálat növelése és a számonkérés szigorítása által. Ami a vizsgákat illeti, egy félévben csak hat vizsgaköteles tárgy lesz felvehető (eddig a kreditpontok számát maximálták), ennek a célja pedig a négy hetes vizsgaidőszak betartása, és ezáltal a tantárgyak számának korlátozása, vagyis a tantárgystruktúra tisztítása. A vizsgaidőszakon kívül letett vizsgák érvénytelenek lesznek.
A nemzetközi tevékenységbe való intenzívebb bekapcsolódás a tanterv negyedik tartalmi pillére. Az alap nyelvoktatás tevékenységi köréből igyekszik majd a jövőben kikerülni az egyetem, főként a nyelvoktatás szerény mértékű központi támogatása miatt. A nyelvtudás megszerzésének és fejlesztésének elősegítését az idegen nyelvű szakképzés és a külföldi ösztöndíj lehetőségek bővítése útján tartja elképzelhetőnek a rektor. A francia és német nyelvű, valamint az ISC képzés kínálatát igyekszik szélesíteni az egyetem. A CEMS és az ERASMUS nyújtatta ösztöndíj lehetőségek még intenzívebb kihasználását ösztönzi a rektor, ami azt a következményt vonja maga után, hogy az egyetem kénytelen lesz elfogadni – nemzetközi megegyezés szerint – a külföldi felsőoktatási intézményekben elvégzett tanegységeket és letett vizsgákat.
A készülő tanterv a tanszékstruktúrába nem fog beleavatkozni, az ősszel végrehajtott módosítások változatlanok maradnak.
A tantárgystruktúra világos felépítését ígérte Csikán Attila, ami annyit tesz, hogy minden tárgyról meg lehet majd állapítani, hogy mi a funkciója a képzésben. A matematika és a speciális képzés kontinuitását harmad-, negyed- és ötödévben új kötelező tantárgyak bevezetésével kívánják elérni. Egy tárgy tantervbe kerülésének feltételei a jövőben az átadott tudás piacképessége, az egyetem versenyelőnye és a tárgy finanszírozhatósága lesznek

Az IT képzés
Önálló karként (!) indul a 2002/0203-as tanévtől kezdődően az informatikus-közgazdászokat képző, már akkreditált öt éves program. Az azt követő tanévben pedig a negyed- és ötödévesek által választható mellék-szakirányok köre fog bővülni egy, az internetgazdasággal foglalkozó tantárgyfüzérrel. Az informatikai oktatási program összeállításában a különböző tanszékek és szakok is szervesen részt vesznek, egyeztetve a Számítástechnikai Központtal a felmerülő igényeket. Saját, az internet technológiájával kapcsolatos tantárgyat a marketing és a vezetés-szervezés tanszékek indítottak. A marketingkommunikáció mellék-szakirány egyik alternatív tárgya az „Online marketing és eszközei” című, mely a webhelyek marketing szempontú elemzésével foglalkozik.
A tantervfejlesztés kapcsán felmerültek a pénzügyi feltételeket illető kérdések is. Már megoldotta az egyetem a pénzügyeket és az infrastruktúrát érintő legnagyobb problémákat, viszont a hosszú távon ható alulfinanszírozottság hátrányait a Közgáz sem képes teljes mértékben kiküszöbölni. Több egyetemi oktató esetében működik a finanszírozásba bevont külső források egyik fajtája, az úgynevezett vállalati professzori státusz.
A kapcsolódó kérdések között szerepeltek egy mindezidáig lezáratlan vitát felidéző kételyek, nevezetesen: mi a hasznosabb egy közgazdász-hallgatónak, ha elméleti, vagy, ha gyakorlati képzést kap? Csikán Attila biztosította az érdeklődőket arról, hogy nem lesz elméletibb a képzés az egzakt tárgyak arányának növelése folytán, és hangsúlyozta, hogy az egyetem ideje alatt megszerezhető elméleti tudás hosszú távon jóval nagyobb előnyt jelent a piacon, mint az órák látogatásának elmulasztása alatt elsajátított gyakorlat.

Forrás: A Consultation Magazin Hírlevele