Magyarországon 9297, zömében kis és közép vállalkozói formában működő kereskedelmi vendéglátóhelyen 2005-ben 566 milliárd forint árbevételt regisztráltak, azaz átlagosan majdnem 61 millió forint jut egy étteremre. A forgalom nagy része viszont ma még a külföldi turisták fogyasztásából származik, hiszen a hazai lakosság 46 százalék a csak ünnepi alkalmakkor, 24,7 százalékuk pedig soha nem jár étterembe.
Ezen is szeretne változtatni a Magyar Turizmus Rt. most induló kampánya. "Nagy Ízutazás" elnevezéssel a bort és a gasztronómiát helyezi középpontba a belföldi turizmus élénkítésében a szaktárca. Mint Kolber István, regionális felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a kampányindítón elmondta a tematikus év fő célja a régiók bemutatása gasztronómiájukon keresztül, a hazai lakosság viszonyának javítása a magyar konyhához és a belföldiek étterembe járási szokásainak újraélesztése.
Éttermek kedveltsége
A kampányt megalapozó kutatást (100 fős reprezentatív minta alapján) Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. Vezérigazgatója ismertette. A felmérésből kiderül, hogy a gasztronómia nem jelenik meg karakterisztikusan az utazási motivációkban. Mindössze a megkérdezettek 2-4 százaléka tartja fontos szempontnak. A borhoz kapcsolódó események vonzóbbak, a válaszadók 15,5 százaléka vett részt borkóstolón, 15,4 százaléka pedig szüreti rendezvényen az elmúlt 12 hónapban. Az ételek népszerűségében, mind otthoni, mind éttermi fogyasztás esetén a hagyományosnak mondott magyar konyha (paprikás ételek) fogásai állnak az élen: mindössze a háztartások 2 százaléka nem fogyasztja a magyar konyha étkeit, illetve az étterembe járók 77,7 százaléka ezeket az ízeket keresi.
#page#
A megkérdezettek 28,3 százaléka soha nem eszik hagyományos étteremben, viszont 44,2 százalékuk soha nem választ gyorséttermet. (Ebbe a körbe nem csupán a hamburger és pizza láncok, hanem a kínai, arab büfék és az önkiszolgáló éttermek tartoztak a felmérésben.) Az is kiderült a felmérésből, hogy az étterembe járás még mindig elsősorban alaklomhoz kötődő: 46 százalék családi ünnepet, 40,4 százalék baráti találkozót jelölt meg motivációként. Utazás és üdülés alatt csak az egyébként étterembe járók 36,8 százaléka, az összes megkérdezett 27,1 százaléka tér be egy-egy vendéglátóhelyre.
Vélemények a magyar borokról
A válaszadók 18,3 százaléka semmilyen szeszesitalt nem fogyaszt. A fogyasztók körében viszont - valószínűleg az ünnepi alkalmakhoz való kötődés miatt - a pezsgő vezeti a kedveltségi rangsort.
A megkérdezettek 67,5 százaléka különböző gyakorisággal, de fogyaszt bort, méghozzá elsősorban magyar bort. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a megkérdezettek csupán 4-5 borvidéket tudtak felsorolni a 22-ből. Az ismertségi listát Tokaj vezeti, azt követi Eger és Badacsony.
A borfogyasztók több, mint fele az édes, illetve félédes borokat preferálja, a kimondottan száraz bort csak 16% kedveli. A megkérdezettek csupán 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az alkalomhoz (ételhez) illően választja meg a bort.
A kampányhoz számos gasztronómiai és borászati esemény kapcsolódik, és 499 hazai éterem csatlakozott.
