Ha kettesben utazunk, foglaljuk le az egyik ülést az ablak mellett, a másikat a folyosónál. Ha szerencsénk van, üres marad a középső hely, és kényelmesen ülhetünk – ha pedig jön utas, az feltehetően szívesen elcseréli helyét, így egymás mellé kerülhetünk.
Nem biztos, hogy jó ötlet a legelső sorban kérni helyet. Igaz, hogy ott kinyújthatjuk a lábunkat, ugyanakkor azonban kézicsomagunkat, kis táskánkat nem tudjuk egy előttünk lévő ülés alá rejteni, így mindent be kell rakni a fejünk feletti csomagtérbe (ha ugyan van még ott hely), és aztán mindenért felállni, amire szükségünk van.
Vigyünk magunkkal zajszűrős fejhallgatót, ha ki akarjuk iktatni a szomszédok ostoba fecsegését vagy a gyereksírást. Ráadásul – oxfordi kutatók szerint – az étel és az ital is jobban fog ízleni: megállapításuk szerint a gép hajtóműveinek zaja csökkenti az ízek és az illatok iránti érzékenységünket.
Vegyünk fel az útra kompressziós harisnyát. Lábunk, lábszárunk jobban érzi magát benne, és segít megelőzni a mélyvénás trombózist, amely a hosszú légi utakon fenyeget, ha sokáig nem mozgunk.
Ha aludni akarunk, kérjünk ablak melletti helyet, ott ülünk a legnyugodtabban – és vigyünk magunkkal szemtakarót. Így még az előtt elalhatunk, hogy az utaskísérők – jóval a felszállás után – lecsökkentik a kabinvilágítás fényerejét.
Öltözködjünk repülőútra rétegesen, Az egyik gépben meleg van, a másikat fagyosra hűtik. Egy-két réteg eltávolításával vagy felvételével megoldhatjuk a helyzetet.
Repüljünk lehetőség szerint a reggeli órákban. A gépek általában nagyobb léglökésekkel találkoznak a nap későbbi szakaszaiban, amikor a föld felmelegedik, és a viharok is gyakoribbak délután.
