Moszkva latin-amerikai húst importál, ha január elsejéig nem jut egyezségre az EU-val az orosz állat- és növényegészségügyi szolgálat. A moszkvai hatóság szóvivője, Alekszej Alekszejenko szerint nem zárják ki annak lehetőségét, hogy növeljék a húsbehozatalt Latin-Amerikából, Ausztráliából és Új-Zélandról, ha kudarcot vallanak az Európai Unióval folytatott tárgyalások, s január elsejéig - vagyis Románia és Bulgária csatlakozásáig - nem születnek meg a kétoldalú jegyzőkönyvek a tagországok és Oroszország között. Alekszejenko konkrétan Perut, Argentínát, Mexikót és Brazíliát említette azon latin-amerikai országok sorában, ahonnan Moszkva elképzelései szerint pótolni lehetne a kieső importot.
 A moszkvai bejelentés szerint pénteken kudarccal végződtek az orosz-EU egyeztetések az orosz fővárosban, az uniós képviselők elutasították azt a javaslatot, hogy kétoldalú jegyzőkönyvek szavatolják a hússzállítmányok ellenőrzöttségét és veszélytelenségét, mivel Brüsszel szerint az EU egységes garanciát ad. Ugyanakkor Oroszország már korábban leállította húsimportját a január elsejétől EU-taggá váló Bulgáriából és Romániából, ahol veszélyes állatbetegségeket regisztráltak, s nem tekinti elégségesnek az általános EU-garanciát.
    Az orosz szóvivő emlékeztetett arra, hogy korábban, még az orosz korlátozó intézkedések bevezetése előtt  Lengyelország is garanciákat adott, hogy Oroszországba csak minőségi hús kerülhet, de sorozatosan megszegte vállalt kötelezettségeit, s az orosz hatóságok által tiltott kínai sertéshúst és indiai bivalyhúst exportált.
    Alekszejenko szerint az EU-val folytatott kereskedelemben való megtorpanás elsősorban az uniós tagországoknak okozhat károkat, hiszen Roszszelhoznadzor adatai szerint az orosz sertéshúsimport 40 százaléka, a marhahúsimport 14 százaléka és a baromfiimport 12 százaléka származik jelenleg az EU-ból, s az importkorlátozás nem okoz majd hiányt az orosz piacon.