Tízből nyolc nő nem dolgozott a szülés szabadsága folyamán. Kivételt ezalól leginkább a felsővezetők jelentettek, akiknek a 29 százaléka végzett munkát és az egyéni vállalkozók, akiknek 82 százaléka dolgozott ez idő alatt. Valamivel kevesebben voltak azok, akik figyelemmel követték a szakmájukban történő fejleményeket (44 százalék), mint akik nem (56 százalék) az otthon töltött idő alatt. Ennek előfordulási gyakoriságát meghatározza a munkahelyi hierarchiában betöltött szerep: a felsővezetők (65 százalék) és a középvezetők (59 százalék) az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban igyekeztek naprakészek maradni e téren. Ezzel párhuzamosa ez a két csoport tartotta leginkább a kapcsolatot a munkahelyével is ebben az időszakban.
„Kutatásunk eredményei rámutattak arra, hogy nagyobb arányban térnek vissza eredeti munkahelyükre azok a munkavállalók, akik a szülési szabadság alatt szorosabb összeköttetésben álltak munkaadójukkal. A kapcsolattartás formáját ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes minden munkavállaló egyéni igényeihez mérten alakítania, a kolléga számára megfelelő mértéket pedig semmiképp nem érdemes túllépni” – monda el Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A gyermekvállalás munkaügyi aspektusaiban nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak a munkavállaló és a munkáltató között már a bejelentés pillanatától kezdődően. Érdemes a rendszeres kapcsolattartáshoz olyan platformot választani, ahol mindkét fél biztonságban megoszthatja igényeit és gondolatait” – tette hozzá a szakértő. A munkaadók leggyakrabban telefonon vagy e-mailben tartják a kapcsolatot a szülés miatt távol lévő kollégákkal, de több esetben ez teljesen elmarad: a kontaktus teljes hiányáról 10 munkavállalóból 3 számolt be.
