A GfK Hungária Piackutató Intézet 2004-ben 2000 háztartás megkérdezésével készített felmérést többek között arról, hogy a magyar fogyasztók mennyit költenek napi fogyasztási cikkekre, hol szerzik be elsősorban ezeket a termékeket, mikor vásárolnak - a hét mely napjain és mely napszakban -, s mi módon közelítik meg az egyes üzleteket, illetve kártyával, készpénzzel, vagy más módon fizetnek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar háztartások nagy része továbbra is minden nap vásárol valamilyen napi fogyasztási cikket. Az átlagos vásárlásonkénti költés 1 528 forint, ami növekedést jelent a megelőző évhez képest (1 386 forint).

A vásárlás szempontjából a fogyasztók által látszólag leginkább kedvelt napok tekintetében jelentős változás nem történt a 2002-2004-es időszakban. A vásárlások számát tekintve 2004-ben továbbra is vezet tehát a pénteki nap (18 százalék), melyet a csütörtök és szombat alig lemaradva, fej fej mellett követ (16 százalék) - bár a szombati vásárlások aránya 2002 óta 1-1 százalékponttal csökkent. Az e napokon történt vásárlások értékét tekintve hasonló a helyzet: az egy héten vásárlásra elköltött összegek 20 százaléka, megközelítően 440 milliárd forint pénteken kerül az üzletek kasszájába. A második legnagyobb forgalom - mintegy 396 milliárd forint - szombaton realizálódik.

A heti vásárlásoknak összességében az 50 százaléka történik a hét e három legforgalmasabb napján, így e három nap képviseli az egy heti összforgalom mintegy 54 százalékát.

Általánosságban elmondható, hogy a vásárlások 71 százaléka déli 12 óráig lezajlik. Bár a délutáni kosarak nagyobb értékűek, a forgalomnak így is 63 százaléka realizálódik ekkor.

A megközelítés módját tekintetében: bevásárolni - a korábbi évekhez hasonlóan - jellemzően gyalogosan járunk (70 százalék). E vásárlások azonban a forgalomnak mindössze 51 százalékát teszik ki. Az autós vásárlások teljes forgalomból való részesedése évről-évre növekszik és 2004-ben elérte a 36 százalékot. Az autóval elsősorban a hipermarketekbe és cash&carry üzletekbe jár a lakosság vásárolni.

A fizetés módját elemezve kiderül, hogy jellemzőbb még a készpénzes fizetés. A kártyás számlakiegyenlítés azonban növekedést mutat mind számát (3 százalék), mind az így történő fizetés értékét tekintve (9 százalék). Az ilyen fizetés - mely infrastrukturális beruházást igényel az üzlettől - elsősorban a hipermarketekben jellemző, ahol már a forgalom 27 százalékát adja.

A bevásárlás továbbra is jellemzően "női feladat". A vásárlások 62 százalékát a háziasszony intézi egyedül. legritkábban cash&carry üzletben vagy hipermarketben. A vásárlások körülbelül egynegyedében vesz részt egyszerre legalább két családtag.

A láncba szerveződött kereskedelem aránya évről-évre növekvő tendenciát mutat, 2004-re elérte a teljes forgalom 66%-át.