Becslések szerint évente 320 000 munkavállaló hal meg világszerte vírusokhoz, baktériumokhoz, rovarokhoz, vagy állatokhoz köthető fertőző betegségekben. Jóllehet, a legtöbb haláleset a fejlődő országokban történik, az EU-ban is közel 5000 munkavállaló esik ilyen betegségek áldozatául - írja az Európai Kockázatkutató Központ (ERO) új jelentésében. Európában a munkahelyeken kialakuló biológiai kockázatok különösen a gazdálkodókat, az egészségügyi dolgozókat, illetve a fejlődő iparágakban, mint például a hulladékkezelésben, tevékenykedőket érintik. Annyi bizonyos hogy számos munkahelyen nem megfelelő a biológiai kockázatok felmérése és megelőzése.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a kockázatfelmérésnek mindenre ki kell terjednie, a munkahelyi biztonságtól és egészségvédelemtől, a közegészségügyön és a környezetvédelmen keresztül egészen az élelmiszerbiztonságig. "A biológiai kockázatokat sokszor alábecsülik annak ellenére, hogy gyakorlatilag minden ágazatban nagyban befolyásolhatják az Európai Unió munkavállalóinak egészségét", mondta Jukka Takala, az Európai Munkavédelmi Ügynökség igazgatója az ERO napokban publikált jelentésével kapcsolatban. "Az a legnehezebb feladat, hogy megjelenésüket követően a lehető leggyorsabban felismerjük a kockázatokat, és olyan eljárásokat dolgozzunk ki, amelyek révén terjedésük minimalizálható." (Az ügynökség a kézi tehermozgatás jelentette munkahelyi kockázatok csökkentéséért is kampányol.)
Világméretű járványoktól tartanak
A nők esetében nagyobb a betegségek kialakulásának kockázata, mivel ők jellemzően olyan foglalkozásokat űznek, amelyben gyakrabban érintkeznek biológiai veszélyekkel. A legtöbb kialakuló kockázat az új, fertőző kórokozók által okozott világméretű járványokhoz kapcsolódik - ilyen például a súlyos akut légúti szindróma (SARS), a madárinfluenza és az ebola, valamint az újra felbukkanó régóta ismert betegségek, mint a kolera és a sárgaláz. A nemzetközi közlekedés és kereskedelem sebességét és léptékét figyelembe véve a kórokozók képesek néhány óra alatt elterjedni a világon, új világjárványt indítva útjára.
Mivel e betegségek közül több is képes állatról emberre terjedni, az állatokkal érintkező munkavállalók különösen veszélyeztetettek. Más kórokozók, mint például a tuberkulózis, ellenállóvá váltak az ismert gyógyszerekkel szemben, és súlyos fertőzéseket okozhatnak az egészségügyi dolgozók körében. Összetett expozíciós helyzeteket találunk az olyan új iparágakban, mint a hulladékkezelés, ahol a munkavállalók sokféle, levegőben található mikroorganizmussal és szerves vegyülettel kerülnek kapcsolatba. A penészgombák minden beltéri munkahelyen előfordulhatnak a nem megfelelően karbantartott légkondicionáló berendezés miatt, és asztmát valamint különféle allergiákat okozhatnak.
