Majka fejbelövése: művészet vagy felbujtás?

A többség nem ítéli el Majkát – derült ki a felmérésből. 

A válaszadók 53 százaléka szerint a „Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése” a színpadon belefér a művészi szabadságba, míg csupán 22 százalék véli úgy, hogy az jelenet erőszakra buzdít, ezért elfogadhatatlan. A maradék 25 százalék nem tudott/akart állást foglalni.

Az idősebbek némileg szigorúbbak: a 60 év felettiek körében 28 százalék tartja elfogadhatatlannak a performanszt. A pártszimpátia is vízválasztónak bizonyult a kérdés eldöntésében: míg az ellenzéki és pártnélküli válaszadók túlnyomó része megengedő (pl. a tisza-szavazóknak csak 4 százalék-e értékelte felbújtásnak a Debrecenben történteket) addig a kormánypártiak körében a szűk többség (51 százalék) elutasító.

Majkától függetlenül a többség úgy érzi: a verbális erőszak erősödött a közéletben. A válaszadók 64 százalék-a szerint az utóbbi időszakban megszaporodtak a politikai erőszakra (vagy annak szándékára) utaló kijelentések, 72 százalékuk pedig úgy véli, hogy ezeket büntetőjogilag is üldözni kellene. A kérdésben ritkán látott egyetértés mutatkozik: a tisza-szavazók 72 százalék-a, a kormánypártiak 83 százaléka támogatja a szigorúbb fellépést.

Természetes tendencia, hogy a politikai táborok inkább az “ellenfelek” oldaláról érzik az erőszak eszkalációját. Ebben a tekintetben (sem) teljesen szimmatrikus azonban a kép: míg a kormánypárti szavazók 64 százalék-a inkább ellenzéki szereplőkhöz köti a verbális erőszak különböző megnyilvánulásait, addig a tisza-szavazók 81 százaléka inkább kormányoldali szereplőkhöz. A pártnélküliek tábora is inkább ez utóbbi állásponthoz közelebb helyezkedik el: 38 százalékuk inkább a kormányoldali, 18 százalékuk inkább ellenzéki oldalról érez több verbális erőszakot (44 százalék pedig nagyjából ugyanannyit).