Az idei év második félévében Nagy-Britannia tölti be az EU elnöki tisztét, élén azzal a Tony Blairrel, aki az utóbbi időszakban többször is lándzsát tört az Unió megreformálása mellett. A változások egy részét ugyan épp a szigetország torpedózta meg, amikor hallani sem akart a neki járó uniós visszatérítés lefaragásáról, ám a jelek szerint Blair most más az ország kedvezményeiről való lemondással kívánja maga mellé állítani a tíz újonnan csatlakozott országot a költségvetési vitában.

A 2007-2013-as büdzsé vitáján túl azonban a brit elnökség egy sor fontos törvényt is szeretne átpréselni a Parlamenten ügyvezetésének hat hónapja alatt. Ezek érintenék többek közt a vegyszerek szabályozását, könnyítenének a pénzügyi és szolgáltatószektoroknak, és szabályoznák a munkaidőt is. Ezen felül áttekintenék a jelenlegi szabályokat is, melyek a vád szerint túlzottan is korlátozzák egyes vállalkozások működését.

Az euroszkeptikusok szerint azonban a hat hónap, amelyen keresztül egy ország gyakorolja az elnöki tisztséget, nem elég ahhoz, hogy komoly változásokat lehessen keresztülvinni. Ráadásul az országot gyakran éri vád, mely szerint meglehetősen változékony viszonya Brüsszellel saját makacsságának köszönhető.

Ellentmondásos London álláspontja a bővítés kérdésében is. Míg a britek jelenleg a 25-tagú övezet bővítésének élharcosai, s kiálltak a Törökországgal való tárgyalások megkezdése mellett is, addig Horvátországgal nem hajlandóak leülni egy asztalhoz, amíg az ki nem adja az ország területén bújkáló háborús bűnösöket. Ezzel szemben például Ausztria nem kezdene előbb tárgyalásokat Törökországgal, mint a horvátokkal.